Jogorvoslati lehetőség a banki ügyfeleknek

A pénzügyi válság egyik velejárójaként sokan csalódtunk bankunkban és szaporodtak el ennek megfelelően panaszügyeink. A pénzintézetekkel szembeni peres eljárást mégis csak kevesen merjük felvállalni annak hosszadalmas és költséges volta miatt. E szempontokra is figyelemmel hozta létre a jogalkotó idén júliustól a Pénzügyi Békéltető Testületet mint a pénzintézetekkel szembeni ingyenes és gyors vitarendezési fórumot. A Pénzügyi Békéltető Testület a PSZÁF mellett működő, bíróságon kívüli alternatív vitarendezési fórum, amely 2011. július 1-én kezdte meg működését. A Testület kifejezetten a fogyasztók, azaz a magánszemélyek és a pénzügyi szolgáltatók (pl. bankok, biztosítók, pénzügyi vállalkozások, befektetési szolgáltatók) között fennálló szerződésből eredő, e szerződések megkötésével, illetve azok teljesítésével kapcsolatos jogviták kezelésével foglalkozik. Vitarendező szerepében hasonlít a polgári bíróságokhoz, képes a pénzintézeteket rákényszeríteni az eljárásban való együttműködésre, határozatai pedig bizonyos feltételek mellett a polgári perben hozott ítéletekkel egyező módon végrehajthatók. Pereskedés helyett egyezség A Testület felállítása nem vonta el a bírói út igénybevételének a lehetőségét, éppen ellenkezőleg, lehetővé teszi számunkra, hogy azon pénzintézetekkel szembeni vitáinkban, amelyek korábban csak bírósági úton voltak rendezhetők, a jövőben a Pénzügyi Békéltető Testülethez is fordulhatunk. A peres eljárástól némileg eltérően azonban a Testület eljárásának elsődleges célja, hogy egyezség jöjjön létre a felek között, és csak ennek eredménytelensége esetén hoz döntést. Nem út a devizahiteleseknek Célszerű megemlíteni, hogy a Testület nem tud segítséget nyújtani a forintárfolyam gyengülése miatt bajba került devizahiteleseken. Hatásköre kizárólag arra terjed ki, hogy bankunkkal megkötött szerződésünkből (pl. kölcsönszerződésünkből) eredő, azzal összefüggő egyedi jogsérelmünket orvosolja. Szükséges feltételek A Pénzügyi Békéltető Testület eljárásának megindításához szükséges, hogy vitás ügyünk rendezését előzetesen közvetlenül is megkíséreljük, azaz bankunknál panaszt tegyünk, és az elutasításra kerüljön. Az eljárás megindításának további lényeges feltétele, hogy az adott ügyünkre vonatkozóan ne legyen folyamatban más – közvetítői vagy polgári peres – eljárás. Ezen feltételek fennállása esetén az eljárás megindítására irányuló kérelmünket írásban a Testület levelezési címére címezve vagy elektronikus formában, ügyfélkapun keresztül is benyújthatjuk. A kérelem benyújtását megelőzően annak tartalmi követelményeiről, illetve a kérelemhez kötelezően benyújtandó nyilatkozatokról és mellékletekről érdemes tájékozódnunk, amely információk megtalálhatók többek között a Testület honlapján is. 90 napon belüli jogrendezés Az eljárás sikeres megindulását követően a Testület egy viszonylag rövid, 90 napos határidőn belül köteles a jogvitánkat rendezni. A Testület az eljárás keretében meghallgatási időpontot tűz ki a felek számára, amelyen a pénzintézet képviselőjének a megjelenése kötelező. Ha bankunk a meghallgatáson nem jelenne meg, vagy egyébként nem lenne együttműködő az eljárás során, úgy a Testület e tényt nyilvánosan közzéteszi, a PSZÁF pedig súlyos bírságot is alkalmazhat. Határozat vagy ajánlás Mint már volt róla szó, a Testület elsősorban a felek közötti egyezséget törekszik létrehozni, amelyet határozattal hagy jóvá. Egyezség hiányában a Testület további eljárása attól függően folytatódik tovább, hogy bankunk tett-e alávetési nyilatkozatot, azaz aláveti-e magát előzetesen a Testület döntésének. Alávetés esetén, ha bebizonyosodik a jogsértésünk, akkor a Testület kötelezést tartalmazó határozatot hoz bankunkkal szemben, amely bírósági végrehajtás útján is kikényszeríthető. Ha a pénzintézet nem veti alá magát a Testület eljárásának, úgy az ügyünkben a Testület csupán ajánlást hozhat, amely végrehajtása ugyan nem kötelező, de ha bankunk az ajánlásnak 60 napon belül nem tesz eleget, úgy a Testület e tényt a bank nevével együtt nyilvánosságra hozza. Bírósághoz is fordulhatunk Ha a Testület döntésével nem lennénk elégedettek, úgy az igényünkkel bírósághoz fordulhatunk és peres úton kísérelhetjük meg jogainkat érvényesíteni. Másik lehetőség, ha a Testület határozata vagy ajánlása ránk nézve sérelmes döntést tartalmazna, akkor a Testület ellen indított perben is kérhetjük a határozat, illetve az ajánlás hatályon kívül helyezését. Lakáskultúra 2011. szeptember