Havazásra ébredtünk vasárnap reggel, országszerte több centi fehér lepel borítja a tájat. Sajnos a gyümölcsfák egy része már kivirágzott, ez pedig azt jelenti, hogy idén is kevesebb és drága lesz a termés.
A havazás áprilisban, mint látvány, érdekes – azonban óriási károkat okozhat. Jónéhány kerti dísznövény virágzik már ilyenkor, a nárcisz, a jácint, vagy épp az aranyeső. A jeges hó hatására átfagynak és élettelenné válnak a sziromlevelek. Ahogy enyhül majd az idő, megbarnulnak és lehullanak – hiába vártuk volna, hogy akár két hétig díszítsenek, ez most nagyon sok helyen biztosan nem így lesz.
Különösen fájdalmas a veszteség az olyan nemes növények esetében, mint a tulipánfa, mely már országszerte elkezdte hatalmas virágait bontogatni.
Havazás: kevesebb és drágább lesz a gyümölcs?
A gyümölcstermesztőket pedig különösen rosszul érinti a későn jött havazás. A már virágba borult mandula, kajszi- és őszibarack biztosan kevesebbet terem majd az idén, de a hó az éppen virágzás előtt álló fajtákat is visszavetheti. A rügypattanás előtt álló alma és körtefákat biztosan fájdalmasan érinti a hideghatás.
Egyébként pozitív hozadéka is lehet a az áprilisi hónak: gyéríti az ilyenkor már aktív rovarkártevőket. Szakemberek szerint szerencsére a természet rendkívül gyorsan és ügyesen alkalmazkodik az olyan változó körülményekhez, mint amit most is tapasztalhatunk. Áprilisi havazás egyébként már nagyon sokszor előfordult a történelem során, ahogy több más időjárási furcsaság is.
Időjárási anomáliák az elmúlt közel ezer évből
– 1143-1144-ben „Igen hideg és hosszú a tél, a nyara is olly hideg, hogy az aratás egy hónappal később esnék, mint egyébkor, igen kevés a bor, az is olly savanyú, hogy inni nem lehetett”
– 1186-ban januárban virágoztak a fák, áprilisban érett a cseresznye, májusban aratták a gabonát, és augusztus elején volt a szüret.
– 1257-ben pünkösd táján arattak, és Jakab napján (július 25.) szüreteltek
– 1288-1289 tele olyan enyhe volt, hogy karácsonykor virágoztak a fák, február végén érett az eper.
– 1473-ban a nyár és az ősz „olly szelíd, hogy a gyümölcsfák másodszor virágoznak és Márton napján érett cseresznyét lehetett szedni”
– 1524-ben karácsonykor virágzott az ibolya,
– 1538-1539 tele olyan enyhe volt, hogy virágok lepték el az erdőt.
– 1553 októberében másodszor is virágoztak a fák, teremtek is, de a gyümölcsök már nem tudtak beérni.
– 1559-ben a Dunántúl olyan havas, hogy „ember magasságnyi havak valának”
– 1579-ben zöldcsütörtökön (április 16) hideggé vált az idő, majd havazott és fagyott.
– 1626-ban lejegyezték, hogy januárban megszólaltak a pacsirták.
– 1633. május 15-én „sok hideg szél és hó vala”
– 1651-ben Szent Márk evangelista napján (április 25) hajnalban nagy hó esett.
Az adatokat Réthly Antal, az Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézet igazgatója (1930-as évek) több évtizedes levéltári kutatómunkával gyűjtötte össze.
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon és az Instagramon is! Lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várjuk minden nap!
Ez is érdekelhet
Gyönyörű tavaszi dísz az otthonodba: Készíts barkakoszorút
A barkakoszorú igazán szemet gyönyörködtető és nagyon egyszerű tavaszi dísz, mely egy csapásra derűs, napfényes hangulatot varázsol otthonodba.
