Gyakorlatilag megállítaná a lakáshitel-állomány további emelkedését a kormányzat – tudtuk meg. A 2004-es büdzsé is jelentősen alultervezi a támogatási előirányzatokat. Még nem ismert, milyen további szigorítás várható a lakástámogatások terén.
Alig 150 milliárd forinttal emelkedhetne a lakáshitelek teljes állománya jövőre az idei 700 milliárdos expanziót követően – derül ki egy a lapunk birtokába került kormányzati hatásszámításból. A lakáshitel-állomány „befagyasztását” előrevetítő prognózissal szemben a napokban készülő kormányzati kommunikációs dokumentum még 500 milliárd forintos jövő évi hitelállomány-emelkedésről szól. A szaktárcánál, a Pénzügyminisztériumnál készült, lapunk birtokába jutott hatásszámítás szerint főleg a kiegészítő kamattámogatású hitelek állományát érinti a változás – ez jelenleg mintegy ötvenmilliárd forintos -, s ezt is gyakorlatilag a jelenlegi szinten befagyasztanák. Az idén egyébként 83 milliárd forinttal tervezték alul a lakástámogatás eredetileg 135,5 milliárdos előirányzatait – derül ki a Belügyminisztérium számaiból. Jövőre már az ideinél is kevesebb támogatás kifizetésével számol a költségvetés. A legszembetűnőbb csökkentés a jelzáloglevél-kamattámogatások és a lakásépítési kedvezmények előirányzatait érintené. A szociálpolitikai támogatás az idei 29 milliárd után 25-re csökkenne, a jelzáloglevél kamattámogatására pedig csak 50,5 milliárdot irányzott elő a költségvetés az idei, várhatóan 58,6 milliárdos kifizetés után. Az idei számokon túl – legalábbis a megalapozó számítások szerint – a jövő évi költségvetésben szereplő előirányza- tok sem tűnnek igazán megalapozottnak. Ugyanis a legoptimistább változat szerint is legalább 40 milliárd forinttal kell majd túllépni a költségvetés adta, 145,7 milliárdos támogatási keretet. Egyelőre nem ismert, hogy a jövő évi költségvetés előirányzatainak megtartásához jövőre még milyen intézkedések várhatóak. Megtudtuk azonban, hogy a lakástámogatás rendszerének mostani átalakítását az is indokolta, hogy arányaiban egyre kevesebben kívántak új építésű lakásra kedvezményt igényelni. Az OTP adatai szerint például a 2003. június 16. és december 6-a között benyújtott kérelmek alapján a hitelfelvevők csupán 22 százaléka kíván új lakást építeni vagy vásárolni. Az új rendszer jobban ösztönöz az új lakás építésére, valamint vásárlására. Emellett továbbra is szabályozza az ügyfelet terhelő költségek maximumát, amikor kimondja, hogy csak abban az esetben nyújt a költségvetés a bank számára támogatást, ha a pénzintézet által felszámolt kamat és kezelési költség együttes mértéke nem haladja meg az állampapírhozam 110 százalékát plusz 4 százalékot. Az ügyfelet terhelő költség pedig ennek az állami támogatással csökkentett mértéke kell legyen, vagyis nem lehet több, mint az állampapírhozam 0,5-szerese plusz 4 százalék az új és az állampapírhozam 0,7-szerese plusz 4 százalék a használt lakás esetében.
