Egy megromlott házasságban vagy élettársi jogviszonyban a gyermekek elhelyezés kérdésén kívül a címben feltett kérdések merülnek fel legtöbbször, és ezek rendezetlensége vezeti a párokat a csatamezőre. A viták ilyenkor elkerülhetetlenek, gondos előrelátással azonban mérsékelhetők. Minden, amit a házassági vagyonjogról tudni érdemes.
A házasulók és a házastársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat a házassági életközösség időtartamára házassági vagyonjogi szerződéssel rendezhetik. A házassági vagyonjogi szerződés megkötését az esetek nagy részében a házasulandó fiatalok családja kezdeményezi és veti fel, nem egyszer komoly konfliktusokat okozva ezzel a még össze sem házasodott fiataloknak. Ennek praktikus okai lehetnek: az egyik vagy mindkét fiatal családja fogja a közös élet kezdetét jelentő lakást, vagy ahhoz az anyagi forrást biztosítani, vagy éppen a saját rossz tapasztalatától szeretné gyermekét megkímélni, egy hosszadalmas válási procedúrától.
Még több hasonló cikk
Mikor adható el az örökölt ingatlan?
Örököltünk egy ingatlant, amelyet szeretnénk eladni. Mit kell tudni az adózásáról? Mire kell figyelni, hogy a lehető legkedvezőbb módon tudjuk továbbadni? Milyen buktatókra számítsunk? Szakértőink összegyűjtötték a legfontosabb tudnivalókat.
Házastársi vagyonközösség
Ha a házasulók nem kötnek házassági vagyonjogi szerződést, vagy ha a házassági vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, a házastársak között a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség (törvényes vagyonjogi rendszer) áll fenn.
A házastársi vagyonközösség az életközösség kezdetétől áll be, azaz ha a házastársak a házasságkötés előtt már együtt élnek, akkor az együttélésük kezdetétől fog hatályosulni a házastársi vagyonközösség kezdő időpontja. Ez azt jelenti tehát, ha a fiatalok összeköltöznek anélkül, hogy házasságot kötnének, de az együttélésüket házasság követi, akkor úgy azt kell vélelmezni, hogy vagyonközösségük már az összeköltözéssel kezdetét vette. Ha a házasságkötést megelőzően a pár nem él együtt, akkor a házasság megkötésével az életközösség létrejöttét vélelmezni kell.
Házastársi közös vagyon
Házastársi vagyonközösség esetén a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek.
A házastársak közös vagyonába tartoznak a közös vagyontárgyak terhei és – ha a törvény eltérően nem rendelkezik – közösen viselik a bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat.
A házastársi közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egymás között egyenlő arányban illeti meg. Ezt azt jelenti, hogy minden egyes vagyontárgynak a házaspár mindkét tagja tulajdonosa függetlenül attól, hogy a kocsi vagy a lakás kinek a nevén szerepel a nyilvántartásban.
Nem tartoznak a közös vagyonba azok a vagyontárgyak, terhek és tartozások, amelyek különvagyonnak minősülnek.
A házastárs különvagyonához tartozik:
- a) a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy;
- b) a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás;
- c) a házastársat, mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat;
- d) a személyét ért sérelemért kapott juttatás;
- e) a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy; továbbá
- f) a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték.
A felsorolásból is látható, hogy különvagyonnak olyan vagyonelemek tekintendők, amely a házastárs személyéhez kapcsolódik, kifejezetten neki szánták, vagy már megvoltak az összeköltözés előtt.
Fontos tudni, hogy a különvagyonnak az a haszna, amely a házassági életközösség fennállása alatt a kezelési, fenntartási költségek és a terhek levonása után fennmarad, a közös vagyonba tartozik. Így a házastárs külön vagyonába tartozó lakás kiadásából származó bevétel – a költségek levonása után – a házastársakat közösen illeti meg.
Rendelkezés a házastársi közös vagyonnal
Nem egy esetben előfordul, hogy a házastársak közül csak az egyikük nevére veszik meg a lakást, így a tulajdoni lapot megtekintve egy laikus azt hihetné, hogy az az ingatlan csak az egyik házastárs tulajdona. A jogszabály által fennálló vélelemre tekintettel – miszerint a házasság alatt szerzett vagyon vonatkozásában vélelmezni kell, hogy az közös vagyonból került megvásárlására – alapvetően ezt is közös vagyonba tartozónak kell tekinteni, hacsak a fent említett, külön vagyonra vonatkozó feltételek nem állnak fenn.
A házastársi vagyonközösség fennállása alatt a közös vagyonba tartozó vagyontárgyakkal, és így a lakással is a házastársak közösen rendelkezhetnek, tehát meg kell beszéljék egymással, hogy vegyenek-e fel hitelt a lakásra, abban lakjanak vagy kiadják bérbe, felújítsák stb. Azonban ezen egyeztetésnek nem kell írásban megtörténnie, és újabb vélelem áll fenn abban a tekintetben, hogy az egyik házastárs általi rendelkezés – például az egyik házastárs nevén lévő lakás eladása – a házastársak egyetértésével történt.
A jogszabály külön biztosítékot rendel arra az időszakra, amikor a házastársi vagyonközösség már megszűnt, de a közös vagyon megosztása még nem történt meg, ugyanis ebben az időszakban a házastárs a házastársa hozzájárulása nélkül nem rendelkezhet a házastársak közös tulajdonában lévő, a házastársi közös lakást magában foglaló ingatlannal. A másik házastárs hozzájárulását ezekben az esetekben nem lehet vélelmezni. Ilyen esetben a házastárs hozzájárulása nélkül kötött szerződés vele szemben hatálytalan lesz, ha a szerző fél rosszhiszemű volt vagy rá nézve a szerződésből ingyenes előny származott.
Ha a másik házastárs a szerződést hozzátartozójával, például a testvérével kötötte meg éppen annak érdekében, hogy a vagyont kimentse, a rosszhiszeműséget és az ingyenességet vélelmezni kell. A jogalkotó így akarta elkerülni azokat a helyzeteket, amikor a már vitában álló felek közül az egyik házastárs azáltal, hogy csak az ő nevén van a lakás, azt a másik hozzájárulása nélkül eladhassa.
A házassági vagyonjogi szerződés
A házassági vagyonjogi szerződésben a házasulók és a házastársak maguk határozhatják meg azt a vagyonjogi rendszert, amelyet a házastársi vagyonközösség helyett a szerződésben meghatározott időponttól életközösségük időtartama alatt a vagyoni viszonyaikra alkalmazni kell.
A felek a házassági vagyonjogi szerződésben vagyonuk meghatározott részei tekintetében különböző vagyonjogi rendszereket köthetnek ki, és eltérhetnek a törvényes vagy a választott vagyonjogi rendszerek szabályaitól is, ha az eltérést a törvény nem tiltja. Mindez tehát azt jelenti, hogy házassági vagyonjogi szerződés esetében a felek szabadon rendezhetik vagyoni viszonyaikat. Ez tehát a közvélekedéstől eltérően nem az érzelmek hiányával egyenlő, hanem éppen, hogy a felek közötti esetleges későbbi konfliktusokat tudja megakadályozni vagy minimalizálni. Általában a legnagyobb értéket a vagyonban az ingatlanok jelentik, amelyek természetesen a következőkben ismertetésre kerülő vagyonjogi rendszerekben szerepelnek, az ingóságokkal együtt.
Az előbb említett törvényes vagyonjogi rendszeren kívül a jogszabály alapvetően két vagyonjogi rendszert nevesít.
A közszerzeményi rendszer
Az egyik a közszerzeményi rendszer, amely esetében is létrejön bizonyos szerzeményi közösség, de ennek akkor lesz jelentősége, ha a házassági életközösség megszűnik. Ebben az esetben a házasságkötéssel, illetve az együttéléssel fent ismertetett közös tulajdon keletkezesé nem történik meg. Mindegyik házastárs tulajdonosa lesz azoknak a vagyontárgyaknak, amelyet saját maga vásárol a házasság alatt, és ezekkel a vagyontárgyakkal önállóan is rendelkezhet, azt csak ő használhatja, eladhatja, megterhelheti.
Például a házasság ideje alatt vett lakását kizárólagosan használhatja, sőt, el is adhatja a házastársa megkérdezése vagy beleegyezése nélkül. Eladás esetén a lakásért kapott vételár is a saját tulajdona, de a közszerzeményi vagyon része lesz. Mi is ennek a jelentősége? Nem más, mint az, hogy amikor azonban megszűnik az életközösség, ebben az esetben a másik házasfél követelheti a közszerzeményi vagyon felét. Hogy hogyan kell kiszámítani a közszerzeményi vagyont? Számba kell venni, hogy pontosan milyen, és milyen értékű vagyona van a házastársaknak külön-külön. Minden házastárs vagyonából külön-külön le kell vonni mindazokat az adósságokat, amelyek a házastársával közös tartozásokból őt terhelik, majd le kell vonni a különvagyonát is (tehát azokat a vagyontárgyakat, amelyek a törvény erejénél fogva, vagy a házassági vagyonjogi szerződés alapján kizárólag őt illetik, ilyen pl. az örökölt autó), és ami maradt, az a közszerzeményi vagyon.
A házastársak összes közszerzeményi vagyonát fele-fele arányban kell megosztani egymás között. Így ha a fenti számításból az jött ki, hogy a közszerzeményi vagyon összesen 100 millió forint és ebből a feleség része „csak” 25 millió forint volt, míg a férjé 75 millió, akkor a férjnek 25 millió forintot kell a feleség részére megfizetni. Ez a fajta közszerzeményi vagyonból történő követelés kötelmi jellegű követelés, ez azt jelenti, hogy pénzben követelhető és 5 év alatt elévül.
Még több hasonló cikk
Haszonélvezeti jog vagy tulajdoni jog: melyik az „erősebb?
Főleg az ingatlanok vonatkozásában kerül elő gyakran a kérdés: vajon a tulajdonost, vagy a haszonélvezőt illeti meg több jog? És vajon kié az „erősebb?” A kérdést dr. Réder Erika jogász szakértőnk válaszolja meg.
A vagyonelkülönítési rendszer
A másik a vagyonelkülönítési rendszer, amelynek lényege az, hogy semmilyen vonatkozásban nem keletkezik sem közös vagyon, sem elszámolási kötelezettség a házastársak között, mindenki azzal rendelkezik, amely az övé, függetlenül attól, hogy azt a házasság előtt vagy a házasság alatt szerezte és független attól is, hogy milyen jogcímen. A házassági vagyonjogi szerződésben természetesen megállapodhatnak úgy a felek, hogy a vagyonelkülönítés csak bizonyos vagyontárgyakra vonatkozik, nem mindenre. A jogszabály egyetlen garanciális szabályt állít fel, mégpedig azt, hogy a házastársak a közös háztartás költségeit, a közös gyermek és az egyik házastárs hozzájárulásával a másik házastárs közös háztartásban nevelt gyermeke megélhetéséhez, felneveléséhez szükséges kiadásokat közösen kell viseljék. Ez lehet biztosíték arra, hogy az éppen GYED-en lévő kismama nem kerülhet kiszolgáltatott helyzetbe a házastársától azért, mert éppen nem folytat kereső foglalkozást, hiszen a háztartásban és a gyermeknevelésben végzett munka a költségviselésben való részvételnek minősül.
Házassági vagyonjogi szerződést a házasulók és a házastársak személyesen köthetnek.
A házassági vagyonjogi szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták.
A szerződés harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha a szerződést a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába bevezették, vagy ha a házastársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett.
A Házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartását a Magyar Országos Közjegyzői Kamara vezeti, részletes tájékoztatás az alábbi címen érhető el: https://www.mokk.hu/ugyfeleknek/HEVSZENY.php
A szerződés megszűnése esetén a házastárs igényelheti a szerződésben kikötött vagyonjogi rendszernek megfelelő elszámolást és a közös vagyon megosztását.
A következő cikkből megismerhetik azokat a szabályokat, amelyek a házastársi közös vagyon megosztása, a közös lakás használatára vonatkoznak a válás esetén.
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!
