Az ódon villa hat éven át várta, hogy új tulajdonosokhoz kerüljön. Mivel nagyon rossz állapotban volt, az érdeklődők rendre visszariadtak a felújítástól. Ádámék azonban gyorsan eldöntötték, hogy megveszik, mert úgy érezték, itt szeretnének megöregedni.
Különleges születésnapra kaptunk meghívást alig néhány héttel ezelőtt, ráadásul igen megtisztelő szerepben lehettünk jelen az eseményen, ugyanis mi voltunk a fő meglepetés. Hűséges olvasónk, Ádám gyerekkora óta rajong a Lakáskultúráért, ezért párja kitalálta, hogy az otthonukat bemutató cikkel kedveskedik neki. Következzék hát az ódon villa meghatóan szép története!
„Egy Győr melletti kistelepülésen, Nyúlon nőttem fel, és a nagymamám rendszeresen előfizetett a Lakáskultúra magazinra. Számomra ez a lap volt a jó ízlés mintája! Ma is emlékszem, kisfiúként milyen izgatottan vártam a postást; szerettem volna minél hamarabb kézbe venni az új lapszámot. Később én magam vásároltam meg minden hónapban, mivel a lakberendezés iránti rajongásom felnőttként is megmaradt” – mondja az ünnepelt, majd hozzáteszi: ismereteinek nagy hasznát vette az ódon villa felújításakor, amely a tulajdonosváltás idején igencsak leromlott állapotban volt.
Másodszor is megszólította az ódon villa
Minden okkal történik, így szól a nagy igazság. Ádám már akkor felfigyelt az eladó öreg villaépület hirdetésére, amikor az előző házukat vették, sőt el is mentette magának a szövegét. „Akkor mégsem jöttünk el megnézni, egy másik ingatlan mellett tettük le a voksunkat – meséli. – Aztán négy évvel ezelőtt eldöntöttük, hogy új otthont keresünk. Ismét megláttam a hirdetést. Először alig hittem a szememnek, gyorsan fel is hívtam a megadott telefonszámot. A tulajdonos, egy kilencven év körüli úr biztosított róla, hogy nem történt tévedés, majd elárulta, hogy az apósa építtette a házat az 1930-as évek elején.
Később megtudtuk, hogy a gyönyörű nyílászárók a neves asztalosmester tehetségét dicsérik. Az első látogatás alkalmával nyilvánvalóvá vált, hogy a ház miért nem talált gazdára öt év alatt: a közel százéves épületet ugyanis láthatóan megviselték az eltelt évtizedek. Az új tulajdonosoknak tehát teljes körű felújítással kellett számolniuk, ami eddig elrisztotta a vevőjelölteket. Ádámék azonban nem ijedtek meg a kihívástól.
Jött a megérzés: itt szeretnénk élni!
„A környéket nem ismertem korábban. Kellemes meglepetésként ért, hogy szép az utca, remek a szomszédság, és a fontosabb szolgáltatások könnyen elérhetők – idézi fel a tulajdonos. – Először a teraszt és a konyhát néztük meg, és már ennyi elég volt a döntéshez. Csalhatatlanul éreztük, hogy itt szeretnénk élni. Ráadásul esetünkben a bátraké a szerencse mondás is beigazolódott. Sok ismerősünktől halljuk, hogy hónapokat, sőt éveket csúsznak a kivitelezők, nekünk azonban alig négy hónap alatt sikerült befejeznünk a tatarozást. A földszinten a parkettát felújították, az eredeti nyílászárókat újraolajozták, begyalulták. A pincében található gázkazán megmaradt, de beszereltek mellé egy elektromos változatot is, a fürdőszobák padlófűtéséhez. A nyári melegben légkondicionáló gondoskodik a kellemes hőmérsékletről. Ezen a szinten található az előszoba, a dolgozószoba, az ebédlő, a nappali, a látványkonyha, a vendégvécé és -mosdó, a nyári konyha és a kamra. Az emeleten Bauhaus stílusú lépcső vezet fel. A korábbi lakók csak a könyvtárt használták, ezt a részt teljesen újragondolták. „
A hosszú, aránytalanul széles folyosót megszüntettük, és kialakítottunk három hálószobát, egy fürdőszobát, egy mosókonyhát. A nyílászárókat a régiek alapján készíttettük, hogy a közel százéves épület visszanyerje egykori hangulatát”– magyarázza Ádám a koncepciót.
Iparművészeti kincsek a berendezésben
A ház hatalmas, az alapterülete összesen 380 m2, ezért tudatosan törekedtek rá, hogy a textúrákkal, színekkel összeköttetést teremtsenek a szintek és a helyiségek között. A falakon egy halványbarna árnyalat vonul végig, és több helyen felbukkan a klasszikus fehér-fekete páros is. A harmóniát izgalmas – de nem túl harsány – tapéták teszik teljessé. A gondosan összeválogatott csillárok, lámpák közül némelyik eredeti, mások utángyártott darabok.
– Jó néhány bútort, kiegészítőt az előző otthonunkból hoztunk magunkkal. Fontos számunkra, hogy időtálló, minőségi tárgyak vegyenek körül minket, nem az aktuális divat diktálja a döntéseinket. Az sem utolsó szempont, hogy ezeket nem kell tízévente lecserélni. Szeretjük az olasz dizájnbútorokat, közel áll hozzánk a magyar art deco, Kozma Lajos és Kaesz Gyula munkásságát pedig csodáljuk. Szerencsére sikerült néhány darabot beszerezni tőlük. Egy alkalommal egy szakértő vendégünk megjegyezte, nem sok magyar család otthonában található annyi iparművészeti kincs, mint nálunk. Amikor a berendezést terveztük, nem vezéreltek konkrét célkitűzések, és nem ragaszkodtunk meghatározott stílusokhoz. Csupán arra törekedtünk, hogy tetsszen nekünk a végeredmény. Bizonyára hatott ránk, hogy a szüleink kiváló ízlésű emberek, és nagy becsben tartják az antik tárgyakat. Jórészt a neveltetéstől, a gyerekkori tapasztalatoktól függ, hogy mit tartunk szépnek…
Ha kíváncsi vagy ennek az ódon villának minden részletére, szerezd be a Lakáskultúra májusi lapszámát! Csodás képekkel mutatjuk be olvasónk álomotthonát, mekly tényleg egy tüneményes ékszerdoboz!
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon és az Instagramon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!
Audrey Hepburn villája egy tüneményes birtokon áll a svájci hegyek között. Ez az álomszerű ingatlan most eladó, méghozzá hatalmas összegért! Érdekel!
Audrey Hepburn svájci villája olyan, mint egy tündérmese helyszíne
