A szép, okosan megtervezett játszótér még egy kevésbé otthonos városrészt is képes felvirágoztatni. Magyarországon szerencsére egyre több újszerű, alternatív játszótérrel találkozhatunk, amelyek a megszokottól eltérőt, többet nyújtanak.
Hogy ki miért szeret egy bizonyos játszóteret, azzal kapcsolatban változatos felhasználói (illetve inkább felhasználó-kísérői) véleményeket olvashatunk az interneten. Némelyek szerint az a jó, ha minél jobban elfáradnak a gyerekek, mások viszont a tisztaságot, a nyilvános WC-t és a kerítést helyezik előtérbe.
Az ideális játszótér jellemzőit nem egyszerű felsorolni, arra azonban könnyebb a válasz, hogy milyen feltételeknek kell mindenképpen megfelelnie: ma már minden játszótér tervezésekor az EU-ban érvényes szabályokhoz igazodnak.
– Ezek a rendelkezések elsősorban a gyerekek biztonságát szolgálják, és egyáltalán nem betarthatatlanok – mondja Kő Boldizsár szobrász-játszótértervező, akinek többek között a Millenáris Park híres Zöld Péter Népmese Játszóterét, a nagycenki Széchenyi Játszóteret és a boglári Magyar Tenger Mesekertet köszönhetjük. A szabályozás szerint például bizonyos játékelemek nem készülhetnek fémből, csak fából vagy gumiból, amelyek egy baleset során kisebb sérülést okoznak. Ugyanez az oka annak is, hogy a hinták alját gumifelülettel burkolják.
– Nyugaton bevett szokás, hogy a városi emberek, amikor az időjárás engedi, a parkokban „laknak”, oda mennek ki ebédelni a munkahelyükről, oda viszik a gyerekeket délután, esetleg egyszerűen kiülnek olvasni. A játszóterek, parkok a közösségi tér részei, ahol a szülők is találkoznak – magyarázza Kő Boldizsár.
A szakember szerint egy játszótérnek kettős feladata van: egyrészt szabadtéri tornaterem, amely helyet biztosít a mozgásra, lehetőséget nyújt a fizikai aktivitásra – ezért fontos, hogy a játékok egy része egyedül is használható legyen, más részük azonban közös játékra buzdítson. Másrészt egyfajta spirituális szerepet is betölthet a játszótér, gondolatébresztő képekkel, szobrocskákkal, alakzatokkal – vagyis a lelket is megtornáztatja, és ösztönzi a gyerekeket, no meg felnőtt kísérőiket, a gondolkodásra.
– A játszótér nem azért van, hogy a szülő megszabadulhasson a gyerektől, és nyugodtan telefonálhasson – magyarázza szenvedélyesen Kő Boldizsár. – Fontos, hogy a játék örömét közösen éljék meg, természetesen úgy, hogy a felnőtt hátralép, és hagyja kedve szerint játszani a kicsiket, de azért a fél szemét mindig a gyerekeken tartja.
Az új típusú, sokszor mesekertnek nevezett játszóterek és alkotóik nemcsak hazánkban népszerűek. Kő Boldizsár mellett az Ilona Malom nevű, kapolcsi művészekből álló csapat is húsz éve foglalkozik különleges játszóterek és szabadtéri játékok készítésével, és egyre gyakoribbak a külföldi megrendelések. Ma már spanyol, francia, svájci és osztrák gyerekek is játszhatnak a magyar művészek által készített mesekertekben. A két cég alkalmanként közösen is dolgozik, Kő Boldizsár kedvenc játszóterét pedig a Malom alkotói építették a Veszprémi Állatkertben.
A szabadtéri, aktív kikapcsolódási lehetőségnek nem csak a gyerekeknek örülnek. Manapság egyre több úgynevezett „felnőtt” játszóteret adnak át a magyar városokban, bár a legtöbb kétségtelenül Budapesten található. Ezek voltaképpen kültéri fitneszparkok, amelyek a konditeremi gépekhez hasonló játékokkal vannak felszerelve, és a felnőttek szabadtéri mozgáslehetőségeit bővítik. Ilyen, a felnőttek igényeit szem előtt tartó játszóteret akart tervezni Kő Boldizsár annak idején a Millenárisra, a Zöld Péter mellé. Természetesen nem a szokványos módon, hanem spirituális elemekkel és mesei motívumokkal kiegészítve. Mindenekelőtt a kamasz látogatókat szerették volna idecsábítani, mivel ennek a lelkileg különösen érzékeny korosztálynak sokat segíthet a felnőtté válás zavaros időszakában egy olyan hely, ahol egyszerre lehetnek felnőttek és gyerekek. A park néhány évvel ezelőtti átrendezése miatt ez a terv csúszott ugyan, de a tervezők nem tettek le a megvalósításáról.
