Karácsony! Sokunknak az év legszebb ünnepe, a családdal, barátokkal igazán tartalmasan töltött idő.
Ilyenkor megesik, hogy túlzásokba esünk, kicsit többet költünk, mint amennyi ésszerű lenne, és kicsit többet foglalkozunk otthonunk szépítésével, díszítésével. De ez nem baj, mert a pazar dekoráció adja azt a szívet-lelket melengető, semmihez sem fogható hangulatot, amit ettől az ünneptől várunk.
Ez idő tájt már mindannyian javában készülődünk az év legszikrázóbb, ám egyben legmeghittebb ünnepére. Ha a természet erői is kegyesek hozzánk, akkor advent idején még csak ízelítőt kapunk a téli időjárás örömeiből, ám karácsonyeste mindannyian azt reméljük, hogy szállingózó hópelyhekkel köszönt be az ünnep.
Nem is nagyon lenne időnk előbb élvezni a csodás téli esték meghittségét a munka utáni bevásárló körutak közben, kivéve talán azon szerencséseket, akik képesek tudatosan készülni erre az időszakra. Ajándékvásárlás idején sokszor érezzük, hogy legszívesebben mindent megvennénk, amivel otthonunkba csempészhetjük a fahéj- és narancsillatot árasztó, nyüzsgő város ünnepi hangulatát. Ám jobban tesszük, ha hazaérve egy forró illatos tea vagy forralt bor mellett átgondoljuk az egészet.
Vegyük számba a már meglévő díszeinket. Fektessük le a gyerekeket időben, pakoljuk ki a teljes készletünket a nappaliban, és a szőnyegen ülve nézzük át, melyek azok a darabok, amelyekhez érzelmi okoknál fogva ragaszkodunk, amelyek nélkül nem ünnep az ünnep. Válogassuk mellé a gyerekek kedvenceit is, és gondoljuk át, mit hova teszünk majd. Ha így tudatosan és felkészülve indulunkaz idei kincsvadászatra, biztosan nem fogunk felesleges, sehova nem illő csecsebecsékkel hazatérni, és biztosak lehetünk benne, hogy még jövőre is újabb szép és lakásunkba illő tárgyakkal tudjuk gazdagítani otthonunk ünnepi dekorációját.
A galériában látható képeken egy nagyon kedves barátnőm lakását mutatjuk be, mert az ő otthona jól reprezentálja, hogy évek hosszú kutató-gyűjtő munkájával milyen pazar eredményt érhetünk el a karácsonyi dekor terén.
Az alapdíszítőket minden évben bővíti egy-egy kedves darabbal, melyek nemcsak a lakás atmoszférájához illeszkednek, de a már meglévő kincsekkelis jól megférnek. Az első és legmeghatározóbb elem a karácsonykor nyugodtan megbocsátható asztaldísz, a dombocska tetejéről lefutó kisvasút, melynek útját apró figurák – pettyes gombák, piros szívek és havas tobozok kísérik. Ehhez a gyermeki játékosságot sugalló darabhoz csatlakoztak a későbbiekben – ahogy kislánya cseperedett – a bohókás rénszarvasok, Mikulások, hóemberek.
Az első darabok beszerzése idején a lakás maga is teljesen más képet nyújtott. Az akkor frissen berendezett otthont tíz évvel ezelőtt már bemutattuk e lap hasábjain, de ma rá sem lehet ismerni az akkori képek alapján. Ami abból az időből megmaradt – a nappali kanapéi, az étkezőasztal és a székek – azóta átestek némi felújításon. A sötétbarna fafelületek most egy réteg áttetszőn aranyos festést kaptak, és a kárpitozott ülőfelületek is megújultak. Mosható műbőr bevonatuk a gyerekek nagyobb igénybevételét is remekül állja.
Később került beépítésre a hangulatos kandalló és a mellette kialakított padka, amelynek festett betonfelületei részben a mészkő patinás, illetve a beton durvább érzetét adják. Ilyenkor karácsonykor ez a rész különösen előkelő szerephez jut, hiszena kandallópárkányon elhelyezett girlandok, gyertyák és bájos figurák legalább annyira nélkülözhetetlen darabjai az ünnepi díszítésnek, mint a lobogó tűz látványa.
Időközben a tévé felkerült a falra, így számtalan kép és úti emlék foglalhatta el a helyét, láthatunk belőlük a falakon és a bútorokon is. Egyik nagy kedvenc a konyha bárpultjánál egy egyiptomi papiruszkép, amely színeiben és témájában is hordoz némi szecessziós jelleget. A kép motívumai, a fa ágain és levelei közt ülő madarak ezüstös-aranyos színe adta az ötletet, hogy szép lenne mindez átvilágítva. A megvalósításban a kép mögöttifalat kellett kivésni és LED-ek apró sorát illesztve a mélyedésbe átvilágíthatóvá vált a kép. A végeredmény magáért beszél, hiszen a papirusz szépséges textúrája jól láthatóvá vált ezáltal, ráadásul esztétikai értékén túl praktikus hangulatvilágítás lett belőle.
A konyhabútor színét nagyon szeretik a háziak, így az nem változott, viszont a régi faburkolatot szürke, pala jellegű greslap váltotta fel és alá padlófűtés került. Új huzatot kaptak a bőrpuffok és a dolgozóasztal előtt álló szék is, világosabb színük kevésbé súlyosnak mutatja őket. A nappaliban régen egy klasszikus festmény uralta a főfalat. Barátnőmmel gondoltunk egyet, és ahelyett, hogy hosszú ideig keresgéltük volna az ide legmegfelelőbb képet, festettünk egyet magunk. Eszter nagyon szerette volna, ha a kép modern karakterű és frissességet ad a klasszikus enteriőrnek. Átlapoztunk néhány színvonalas enteriőr magazint, és ő ezt a motívumot találta vonzónak. Ez egy modern, kézi csomózású szőnyeget ábrázol felülnézetből, és maga a minta és a színek olyan játékosan könnyedek, hogy végül ezt választottuk.
Mára már a lakás alaphangulata is megváltozott, melyet Eszter leginkább „kopott kastély-feeling”-ként emleget. Van bennevalami, hiszen a kristálycsillárok fénye és a meleg perzsaszőnyegek puhasága keveredik a betonnal burkolt kandalló nyers eleganciájával. A nappali plafonig nyúló, nyitott kétszárnyú ajtaján egyszerre tárul elénk az előszoba aranyra festett fala és a kandalló tetejét díszítő régies, hengerelt festés. Ezzel a módszerrel dekorálták az étkező ablakait keretező betonoszlopokat is, így adva az egybenyíló helyiségeknek összhangot.
Az alkalmazott anyagok – a bársony és a selyem – nemes fényében ott bujkál valami „aranyosság”, amely az egész lakásra jellemző. Az arany és ezüst keveréke – talán leginkább pezsgő-színnek nevezhetnénk – ott csillog a fürdő és a háló tapétáján is, így ezekben a helyiségekben ugyan nem burjánzik az ünnepi dekoráció, viszont szervesen illeszkedik a szinte mindig nyitva tartott ajtókon át látható lakás egészéhez.
Eszter vonzódik a hangulatlámpák és gyertyák fényéhez, amik nemcsak karácsony idején, hanem egész évben ünnepi fénybe vonják a lakást. Házigazdánk nagy hangsúlyt fektet arra, hogy otthona évszakonként az adott időszaknak megfelelő díszes öltözéket kapjon. Tavasszal – ott, ahol most a karácsonyfa áll – friss, illatos virágokkal, barkaágakkal teli padlóvázák hozzák be a falak közé a természetet és hirdetik annak újjászületését. Ősszel óriási, kivájt sütőtök lámpások vigyorognak be a teraszról. Télen pedig, amikor minden havas odakinn, ágból font rénszarvas kandikál be a nappaliba. Apró lámpásokból kirakott sziluettje barátságos ellenpontja a kandallóban pattogó tűznek.
A nappali sötét bőrkanapéja is folyton változásban van: hangulattól és évszakoktól függő „díszpárna-kavalkád” jellemzi. Most a barokkos motívumokkal díszített vörös, arany és mélylila színű díszpárnák mellé a pihe-puha hógolyó-párnák kerültek, feloldva a dekoráció klasszikus komolyságát.Azt azért meg kell említsük, hogy Eszter tanult szakmája a lakberendezés, így a lakásdekoráláshoz való vonzódása sem véletlen. Két szakmabeli találkozásának eredménye a barátságunk és némileg otthonuk mai állapota is.
Érdemes elidőzni a képek felett, mert hosszasabb vizsgálódáskor egészen apró, érdekes részleteket fedezhetünk fel a buja dekorációban. Olyasmiket például, mint a magyalágakból kötött koszorúk és girlandok, melyek a konyha és étkező berendezéseit is befutják, vagy az apró lámpások, a meleg, áttört fények, melyek igazán izgalmassá teszik a feldíszített enteriőröket.
Lakáskultúra, 2011. december
