A japán népművészetnek – és ma már iparművészetnek is – szerves része a kokeshi baba. Ezek a gyönyörű, színes műtárgyak ellenállhatatlan vonzerővel rendelkeznek. Kézzel készülnek, ezért nincs közöttük két egyforma, minden baba önálló egyéniség.
A fából esztergált és faragott babák letisztult formáikkal megtestesítik a japán női szépségideált: fekete, rendezett haj, bájos, szelíd, fehér arc és zárt, díszes kimonóba öltöztetett test. Díszítésük, festett mintázatuk gyakran évszakokhoz köthető. Szinte nincs is olyan japán háztartás, ahol legalább egy kokeshi baba ne lenne. Formájukat tekintve létezik kisebb-nagyobb, hengeres és gömb alakú lány figura, szamuráj, szerzetes és még megannyi az éppen arra a tájegységre jellemző vonásokkal, ahonnan a kokeshi származik.
Az első darabok feltehetőleg Tohoku környékéről, a kései Edo korszakból (1603-1868). Eredeti funkciójáról két feltételezés kering, az egyik szerint mesteremberek készítették szuvenírnek, a másik feltételezés, hogy a fafaragó mesterek a gyermekeiknek készítették játéknak. Az első babák megjelenése óta több száz év telt el és népszerűségük évről évre nő. Ma már világszerte több klub is létesült a gyűjtőknek és érdeklődőknek. Tohokun hat tartományban, összesen 10 féle kokeshi típus létezik. Ma már nem csak a tradicionális stílus jellemző, hiszen a művészek fantáziája túlszárnyalta az eredeti formákat, így mindig felbukkannak a kokeshik az éppen időszakos divatnak hódolva.
A keleti stílus hazánkban is egyre nagyobb teret hódít. Itthon Tóth-Vásárhelyi Réka, lakberendezőként is dolgozó fiatal iparművész készít szebbnél szebb, hagyományos stílusú kokeshi babákat. Réka Japánban szerzett tapasztalatai és élményei alapján írt egy mesekönyvet 2009-ben „A csodálatos fababa meséje” címmel, és ennek hatására kezdett el kokeshi babákat készíteni. Babái élőben is megtekinthetők a WAMP-on. További információ: http://www.tvreka.hu/.
