Mielőtt ősszel visszatérnék az enteriőrökhöz, hogy a Pagony példáin érzékeltessem mitől lesz egy otthon harmonikus, az utolsó nyári hónapot még töltsük a kertben.
Számomra nincsen nyár klasszikus tengerészcsíkok nélkül, legyen az a szófa nyári huzata, kerti párnák vagy breton csíkos póló és nem csak abból kifolyólag, hogy a Pagony vízpartra néz. Ha tehetem a lakberendezésben is használok kék csíkos anyagokat, mert az emberek többségében ezek gondtalan, derűs nyaralásokat idéznek.
Furcsa, de ezek a közismert csíkok csak 1858 óta léteznek, amikor a francia haditengerészet uniformisához elkészült az első ilyen szövet. Az eredetileg 21 csík Napóleon győzelmeit hivatott jelezni. Azért is kedvelték a matrózok, mert a fedélzetről tengerbe pottyant társaikat könnyebb volt észrevenni. Természetesen rajtam kívül számos népszerűsítője akadt, hogy csak néhány ismertebb nevet említsek: Picasso, Coco Chanel, J.P. Gaultier, Ralph Lauren…
További képekért kattints a cikk végén a galériára!
Használjunk hát bátran csíkos anyagokat, kék-fehér kiegészítőket, hogy felidézzük a tengert és a nyarat a saját otthonunkban is. Bár reggelente már érezni, hogy a nyár hátralévő része nem perzselő forróságban fog telni, de nem is baj, mert kellemesebben telik a szabad ég alatt töltött idő, ha nem kell árnyékból árnyékba vándorolnunk. Sok növény még most is ontja virágait és nincs is annál kellemesebb, mint kényelemben élvezni a virágillatot és a napsütést egy jó olvasmány, vagy barátok társaságában. Egzotikus növényeim közül egyik nagy kedvencem az Agapanthus, vagy ahogy itthon ismerik, a szerelemvirág. A kék és lila árnyalataiban és fehér színben létezik.
Korábbi cikkemben említettem, hogy eredeti élőhelye Dél-Afrika, de már sok földrészen meghonosodott.
Az itthon kapható fajták fagyérzékenyek, de létezik, amelyik kiültetve a -15 fokot is elviseli. Mint a mediterrán növények többségét, például a leandert és a citrusféléket, a legjobb, ha 10 fok körüli, világos helyen teleltetjük. Hogy mikor és meddig virágzik, az nagyban függ a teleltetéstől és a fajtától, de sajnos itthon minimális információval árulják, ezért pontosan nem fogjuk tudni, hogy mit is vettünk. A szerelemvirágnak furcsa szokásai is vannak, például, hogy NEM hálálja meg az átültetést, sőt a következő évben általában nem is virágzik. Kifejezetten azt szereti, amikor a gyökerei teljesen kitöltik a cserepét. Ezért csak abban az esetben ültessük át, ha már tápozással is egyre kevesebb virágot hoz. Ilyenkor tőosztással több egyedre szedhető, de mindig csak egy kicsivel nagyobb cserépbe ültessük, mint amibe beleférnek.
További fotókért, ötletekért kövessétek a Griff Pagony életét az Instagramon, vagy a facebookon!
A nyár és a tengerpartok másik, számomra elmaradhatatlan eleme a rozmaring.
Szerencsére az is így vélekedett, aki úgy döntött, hogy a Lánchídnál a Duna-parti ágyásokba ezekből is telepít jó pár bokornyit. Eredeti élőhelye a Mediterráneum, de a 17. század folyamán szinte minden kontinensre eljutott. Több évszázadon át Rosmarinus officinalis néven ismerte a világ, de 2017 óta Salvia rosmarinus névre kénytelen hallgatni, mert onnantól kezdve a Salvia (zsálya) nemzetségébe sorolják.
Egy másik érdekesség róla, hogy ebből készült az első európai alkohol alapú parfüm (Eau de la Reine de Hongrie). Feltalálásának körülményei homályosak, de több forrás szerint is Magyarországhoz köthető. Gyógyszerként is használták, mind külső, mind belső használatra. A magyar királynévíz népszerűsége csak a kölnivíz 18. századi megjelenésével hagyott alább.
Oly sok pozitív tulajdonsággal rendelkezik ez a növény, hogy nehezen tudom megmondani mi miatt kedvelem a leginkább. Nagyon jól tűri a metszést és mivel örökzöld, ezért télen is díszíti a kertet. Los Angelesben láttam először alacsony sövénynek nyírva. E meglepő felfedezésem eredménye, hogy a Pagony előkertjének virágtartó oszlopát is rozmaring sövény veszi körbe. Mellette a magaságyás szegélyébe szintén rozmaringot telepítettem, de egy kúszó fajtáját (Salvia rosmarinus ’Prostratus’), hogy idővel mind a 4 évszakban zöld függönyként takarja el a falat.
Két nagy olasz terrakotta cserépben is tartok rozmaringot, melyek kúp formára vannak nyírva. Az ünnepek alatt égősorral felöltöztetve ezek az illatos mini „karácsonyfák” díszítik a bejáratot.
Végül, de nem utolsó sorban ne feledkezzünk meg róla, hogy mennyire közkedvelt fűszernövény. Temérdek felhasználási módja van a gasztronómiában, de számos szervezetre gyakorolt jótékony hatást is tulajdonítanak neki.
Mivel nálunk bőven akad belőle a kertben és szárítva én nem szeretem főzéshez használni, ezért inkább elajándékozom a felesleget a családnak, és kis csokrokba kötve a járókelőknek.
Nem kell feltétlenül bonyolultnak lennie egy édességnek, ahhoz, hogy elcsábítson. Egy pár szem friss barack, néhány szál rozmaringgal és mézzel megsütve már önmagában is üdítő a nyári melegben, de fagylalttal kifejezetten mesés édesség.
Rozmaringos sült sárgabarack vanília fagylalttal (5 főre)
- 10 szem sárgabarack
- 5 friss rozmaring ág a sütéshez
- 1 púpos teáskanál / 1 tasak vaníliás cukor
- 1 csipet só
- 5 evőkanál méz
- 10 gombóc vanília fagylalt
- 5 rozmaring ágacska a díszítéshez
Mossuk meg és vágjuk félbe a barackokat, szedjük ki a magjukat. Melegítsük elő a sütőt 200 fokra.
Egy közepes méretű tepsit béleljünk ki sütőpapírral. Tegyük bele a félbevágott barackokat a vágott oldalukkal felfelé.
Szórjuk meg a vaníliás cukorral, a csipet sóval, helyezzük a tetejükre a rozmaring ágakat és tegyük be az előmelegített sütőbe.
200 fokon kb. 25 perc alatt sülnek meg. 15 perc elteltével vegyük ki a barackokat és locsoljuk meg a mézzel, de lehetőleg csak a barackokra csurgassuk, mellé ne.
Tegyük vissza a sütőbe. Akkor lesz kész, ha belengi a konyhát az édes barack illat és kicsit karamellizált aranybarna színű a barackok teteje. Zárjuk el a sütőt, de ne vegyük ki, mert úgy a legjobb, ha tálaláskor a barack még meleg. Tegyünk mindenkinek 4 fél barackot egy tálkába 2-2 gombóc fagylalttal és díszítsük 1-1 szál rozmaringgal.
Rozmaringos augusztust mindenkinek a Griff Pagonyból!
Bánhalmi Attila
További képekért kattints a cikk végén a galériára!
