Lakáshiteleseket segítő törvénycsomag

? A lakáshiteleseket segítő törvénycsomag alapvető célkitűzése a hosszú távon tartható és kiszámítható jelzáloghitelezés oly módon történő garantálása volt, hogy azzal véglegesen megszűnjön a lakáshitelesek bankokkal szembeni kiszolgáltatottsága. E cél elérése érdekében a törvénymódosítás egyik legfontosabb vívmánya annak jogszabályi rögzítése, hogy a bankok a jövőben a lakáscélú kölcsönszerződéseket, illetve lízingszerződéseket ránk nézve hátrányosan semmilyen körülmények között sem módosíthatják. A törvénymódosítás ezzel gyakorlatilag véglegesen befagyasztotta a már meglévő lakáshitelek vonatkozásában a pénzintézetek által eddig alkalmazott díjakat, költségeket, hiszen azok további emelése a jövőben már nem képzelhető el. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy e szabály nem vonatkozik a banki kamatokra, azaz bankunknak továbbra is lehetősége lesz a kamatszintek kedvezőtlen módosítására (azaz emelésére). Ennek szigorú korlátja ugyanakkor az új szabályozás alapján, hogy arra csak a külön e célból létrehozott kormányrendeletben meghatározott speciális esetekben, feltételekkel és módon kerülhet sor (pl. ha jegybanki alapkamat, a refinanszírozási kamatlábak, a pénzpiaci indexek változása indokolja).

? Kamatok és díjak tekintetében további könnyítést kapnak a fizetési problémával küzdő hitelesek, miután a törvénymódosítás kimondja, hogy a kölcsönszerződésünk felmondását követő kilencvenedik napot követően a bankunk késedelmi kamatot, költséget, díjat vagy jutalékot nem számíthat fel a felmondás napját megelőző napon érvényes ügyleti kamatot és kezelési költséget meghaladó összegben. Ez röviden tehát annyit jelent, hogy kölcsönszerződésünk felmondását követően fennálló tartozásunkon felül csak a futamidő alattival megegyező összegű követelést tudnak a pénzintézetek velünk szemben érvényesíteni, így a jövőben nem fordulhat elő, hogy tartós fizetésképtelenségünk esetén a felmondást követő pár éven belül akár megduplázódik a kölcsöntartozásunk felmondáskori összege.

? A törvénymódosítás további vívmánya, hogy bár véglegesen kiiktatni nem tudta, de részlegesen eltörölte, illetve lényegesen lecsökkentette a kölcsönök előtörlesztése esetén felszámítható banki díjakat. Ennek megfelelően a már korábban megkötött lakáscélú jelzálogkölcsönök esetében is költségmentes lesz az első elő- vagy végtörlesztésünk, ha a kölcsönszerződésünk hatálybalépése óta már 24 hónap eltelt, kivéve, ha a részleges vagy teljes előtörlesztést más bank által folyósított kölcsönből - azaz hitelkiváltással - teljesítenénk, illetve ha az előtörlesztett összeg meghaladná a teljes kölcsönösszegünk felét. Minden egyéb esetben az elő-, illetve végtörlesztés költségének maximuma az elő-, illetve végtörlesztésre szánt összeg 1 százaléka lesz, míg jelzáloglevéllel finanszírozott kölcsönszerződések esetében 1,5 százalék (a jelenlegi 2 és 2,5 százalék helyett). Itt szükséges ugyanakkor kihangsúlyozni, hogy ez a kedvezményes költségplafon sem illeti meg azon lakáshiteleseket, akik az előtörlesztést hitelkiváltással kívánnák megvalósítani.

? A törvénytervezet elfogadását megelőző kormányzati elképzelések lényeges eleme volt az automatikus futamidő-hosszabbítás lehetőségének megteremtése. E kedvezmény a végleges törvényszövegben sajnos csak igen korlátozottan köszön vissza, nevezetesen akként, hogy bankunk alapos ok nélkül nem utasíthatja el a futamidő legfeljebb öt évvel történő meghosszabbítására irányuló kérelmünket, ha már legalább 90 napos tartozók vagyunk és a futamidő hosszabbítására korábban még nem került sor. Egyéb esetekben bankunk továbbra is jogosult elzárkózni a futamidő-módosítási kérelmünk teljesítésétől, azonban ha e kérésünknek mégis eleget tenne és a futamidő hosszabbítására öt éven belül még nem került sor, úgy a szerződésmódosításért semmilyen díjat nem számíthat fel.

? Érdemes végezetül külön is kiemelni a devizaalapú lakáshitelesek megsegítése érdekében elfogadott azon könnyítést, miszerint a már meglévő devizaalapú lakáskölcsöneink esetében is a jövőben a bankoknak középárfolyamon lesz kötelező kiszámítani bármilyen devizában megállapított költséget, díjat vagy jutalékot, így a havi törlesztőrészleteink forint összegét is. A középárfolyam tekintetében a bankok alkalmazhatják saját deviza-középárfolyamaikat, ennek hiányában pedig a Jegybank által közzétett hivatalos középárfolyam használata lesz a kötelező. Bár az e módosítással érvényesíthető pár ezer forintos havi megtakarítás a már bajba került hiteladósokon aligha fog tudni érdemben segíteni, nem lesz azonban elhanyagolható ez a megtakarítás egy esetleges előtörlesztésnél, ahol a középárfolyam alkalmazásával akár több százezer forintot is nyerhetünk.

Lakáskultúra 2011. február