A devizahitelezés magyarországi pályafutása új és bizonyos szempontból végső állomásához érkezett.
? A devizahitelezés korlátozása tárgyában elfogadott és 2010. augusztus 16-án hatályba lépett törvénymódosítás eredményeként a jövőben a magánszemélyek devizában nyilvántartott vagy nyújtott (devizaalapú) kölcsönszerződéséből keletkező hitelezői követelések biztosítására, magánszemély tulajdonában álló ingatlanon vagy ingatlannak magánszemély tulajdonában lévő tulajdoni illetőségére jelzálogjog nem alapítható. E törvényi korlátozás röviden azt jelenti, hogy bár a bankoknak továbbra is lehetőségük van deviza alapon hitelezni, az ilyen devizaalapú kölcsönszerződések biztosítékaként a jövőben már nem alapíthatnak jelzálogjogot az ingatlanunkon. Miután a fedezet nélküli hitelezés a bankok számára – különösen a hosszú futamidejű, lakásvásárlási kölcsönök tekintetében – vállalhatatlan kockázatot jelentene, ezért a devizaalapú lakáshitelek korának valószínűleg végérvényesen leáldozott. ? A törvénymódosítás nyilvánvaló előnye lesz tehát, hogy az új hitelfelvevőket kényszerűen a forintkölcsönök felé fogja tudni irányítani, és ezzel párhuzamosan fokozatosan csökkenni fog a lakosság devizában történő eladósodottsága. Az új hitelfelvevők az árfolyam-kockázatmentes kölcsöneik törlesztőrészleteivel várhatóan könnyebben fogják tudni tervezni a háztartásuk havi terheit, és így a hitelbedőlések aránya is javulni fog. A törvényi szigorításnak nincs ugyanakkor érdemi hozadéka a már devizában eladósodott többség számára, akiknek a jelenlegi euró és svájci frank árfolyamszinteken továbbra sem feltétlenül éri meg hitelüket forintra átváltani. ? A törvényi korlátozás fent ismertetett szövegezéséből is kiolvasható, hogy a jogszabályi változással a devizahitelezés nem szűnt meg teljesen. Maradtak szép számmal olyan kiskapuk, amelyeket részint a hazai bankok is megpróbálnak majd megfelelően kiaknázni, részint nekünk is célszerű e kiskapukat megismernünk a jövőbeni hiteligényeink optimális kielégítése céljából. E körben mindenekelőtt arra érdemes rávilágítani, hogy a bankok fedezet nélkül – rendszerint rövidebb futamidőre és alacsonyabb hitelösszegre – továbbra is szabadon hitelezhetnek deviza alapon. A törvénymódosítás csak azt a korlátot állította fel, hogy ezen kölcsönök biztosítékaként jelzálogjogot ne tudjanak bejegyeztetni az ingatlanunkra. ? Fontos kiskapu, hogy a tilalom nem terjed ki a gazdálkodó szervezetek és az egyéni vállalkozók hitelezésére. Általunk alapított cégünk, illetve egyéni vállalkozásunk a „céges” tulajdonban álló ingatlanunk felajánlásával továbbra is szabadon fog tudni jelzálog-fedezetes devizakölcsönt igénybe venni, és e lehetőségre nyilván számos pénzintézet is kifejleszti majd a megfelelő hiteltermékét. Ennél is jelentősebb kiskapu továbbá, hogy a tilalom nem terjed ki a kölcsönkiváltásokra és a fedezetcserékre. A cikk folytatása a Lakáskultúra 2010 novemberi számában olvasható.
