A Kisorosziban élő Csontos Elek üvegképei valódi művészi alkotások, még akkor is, ha éppen az úgynevezett alkalmazott művészet jegyében, egy ajtó vagy elválasztófal ablakszemei.
– Szokatlan, hogy egy ilyen igényességű mű nem valamelyik felújított palotába, elegáns kaszinóba, esetleg bevásárlóközpontba, hanem egy magánlakásba kerül. Hogyan született a terv?
– A megbízóm igényes kortárs műgyűjtő, így hát az ő környezete indította el bennem azt a sok motívumot, apró témát, amelyek végül a “táblákon” egymás mellé kerültek. A tervezés korszakában először mindenféle fecnikre – amiket műhelyszemétnek hívok – rajzolgatok: ezek között lehet már kész idea is, de sokszor csak hagyom, hogy fusson a kezem. Ha látok egy jobban sikerült variációt, azt alaposabban kidolgozom, és az lesz az egész kép magja. Azután kirajzolom a valóságos méretet, s végül jöhet a színek kiválasztása. Na, az rázós terület! A színekkel nagyon kell vigyázni! Az üveg tudniillik nagyon “cukros”, magakellető anyag; kész kelepce. Ezért egyfajta uralom alatt kell tartanom, hogy ne az történjen, amit a matéria akar, hanem amit én szeretnék.
– Sokan éppen ezt a “nagyon szépséges” tulajdonságát használják ki. – Náluk az első, ami látok: hogy hiányzik a képből a rajz. Márpedig a rajz számomra alapvető, egyrészt, mert festőnek tanultam, másrészt, mert a jó műhöz nagyon fontos az üveg rajzolata. – Itt a rajzot az ólom-, vagy a rézfóliás technika adja ki. Mi a művészi különbség a kettő között? – A rézzel finomabb rajzot lehet létrehozni: sokkal jobban kijön a motívumok dinamikája. Számomra élvezet a vastag és vékony vonalakkal játszani. Persze a rusztikusabb ólomnak is megvan a varázsa, ha mondjuk chartre-i hangulatot akarok létrehozni, akkor azt használom. Itt a beszélgetés rövid időre megszakad. Épp csak annyi időre, amíg Csontos Elek egyik művét: egy, az ősi barlangrajzokat idéző figurákkal díszített, átlátszatlan üvegtáblát hozza elő a házból. Amikor felemeli, és a fény felé tartja, az addig is izgalmasan élvezetes kép egyszer megelevenedik, és más értelmet nyer. Pontosabban: kap egy plusz értelmet.
– Na látja, ez az, ami őrülten érdekel: a negyedik dimenzió! Ez a tárgy itt háromdimenziós. Ám ha megkapja a neki szánt fényt, megjelenik benne a negyedik: az a különös transzparencia és színvilág, ami csak a színes üvegre jellemző. A fény által életre keltett negyedik dimenzió rendkívül izgalmas problematika. Ez az üveg egyik evidenciája, alaptermészete. Hát ez az, ami engem végtelenül izgat. BORS EDIT AZ ALÁBBIAKBAN ÖSSZEÁLLÍTÁST NYÚJTUNK AZ ÜVEGFESTÉSRŐL, TÖRTÉNETÉRŐL ÉS A LEGHÍRESEBB MAGYAR ÜVEGFESTŐRŐL: Miért jó az üvegfestés? Mert pihentet, mint minden más hobbi. Változatosságot nyújt az egész napos munka, tanulás után. Az ember kiélheti alkotási vágyát, és még spórolhat is. Olcsó, személyes és szép meglepetés. Hogy néz ki egy üvegkép? Azzal a módszerrel, amelyet a következőkben ajánlani fogunk olyan képet festhetünk, amely hasonlít a főleg templomokban látható ólomüveg képekhez. A formák puzzleszerű, színes darabokból állnak össze. Mi kell hozzá?
Természetesen üveg. Dolgozhatunk üveglapra, pohárra, tányérra illetve bármilyen tárgyra, amely átlátszó, tehát színtelen. Ez azért fontos, mert a festék színei így érvényesülnek a legjobban. Aztán kell még festék. Természetesen egy speciális fajta, melyet bármely művészellátóban megkaphatunk. Szívem szerint a Vetro Color olasz márkát ajánlanám. Ebből a festékből egy 50 ml-es üveg körülbelül 500 forint. Ne ijesszen el senkit az ár! Egy ilyen üveg legalább fél évig tart, tehát nagyon kevés kell belőle egy kép megfestéséhez. A Vetro Color nagyon nagy színválasztékot kínál, de elég csak a három alapszínt (kék, sárga, piros) megvenni, ugyanis a festék nagyon jól keverhető, így bármilyen szín előállítható. Szükség van még kontúr festékre is. Ez egy sűrűbb festék, amellyel megrajzolhatjuk a kép vonalait. Tubusban árulják, nem folyik, úgyhogy könnyű vele dolgozni. Sűrűsége miatt egy-két milliméteres gátat képez, tehát a festék a vonalak által kialakított térben marad. A kontúrfestékből 20 ml 400 forint körüli áron kapható, és ebből is létezik sokféle szín. Természetesen ezek is sokáig kitartanak. Az első próbálkozásokhoz ezüst kontúrt érdemes venni, mert az minden más színhez szépen passzol. Mit fessünk?
A legegyszerűbb üveglapra dolgozni, első alkalomra mindenképpen ezt ajánlanám. Üvegesek vállalnak méretre vágást (egy 17×17-es lap vágással együtt 100 forint), így juthatunk alapanyaghoz. Fogunk egy lapot és rárajzoljuk a kívánt mintát – ez lehet egy fa, virág, angyal, hal vagy bármilyen nonfiguratív ábra. A lapon megtervezhetjük a színeket is. Ha kész a terv, rátesszük az üveget és könnyűszerrel meghúzhatjuk a kontúrvonalakat. Ezután várni kell pár órát, amíg a festék megszilárdul, majd kezdhetjük az igazi festést, kiszínezést. Ha pohárra akarunk dolgozni, akkor is lehet sablont készíteni. A papírlapot egyszerűen beleragasztjuk a pohárba. Mivel a poharak általában henger alakúak óvatosan kell őket festeni. Érdemes 6-8 órát is várni, hogy a kontúr maradéktalanul megszilárduljon. Ezután kezdhetjük a festést. Ha kitöltünk egy tartományt, a poharat úgy kell az oldalára fektetni, hogy a frissen elkészített rész legyen felfelé. Különben a festék szétfolyik, belefolyik más színekbe. Csak akkor lehet folytatni a munkát, ha a már kész részletek megszáradtak. Mire figyeljünk még?! Ha üveglapra dolgoztunk a kész műveket érdemes az ablakba akasztani, mert akkor a legszebbek, ha átsüt rajtuk a fény. Ez azt jelenti, hogy a lap minden oldalán rá kell hagyni 1-1 centimétert a keret számára. Ha viszont poharat készítettünk, akkor praktikus gyertyát illeszteni bele, mert nagyon szépen kivetíti a fény és a színeket a falra, az asztalra. Jó szórakozást! A leghíresebb magyar üvegfestő: Róth Miksa (1865-1944) császári és királyi üvegfestő és mozaikműves A család legismertebbé vált tagja – Miksa – 1865 december 26-án született Pesten. Az üvegfestészettel már kora gyermekkorában, apja, Zsigmond műhelyében kezdett el foglalkozni, s itt sajátította el a mesterség fortélyait. Édesapja volt ezidőtájt hazánkban az egyetlen és utolsó céhmester aki értett az ólomba foglalt színes üvegek készítéséhez. Miksa nagyon fiatalon, 1885-ben 20 évesen kezdett el önállóan dolgozni Budapesten. Ekkor megalapította „üvegfestészeti műintézetét”, majd 1897-ben meghonosította az üvegmozaikot. Számos kitüntetést kap, s 1901-ben már a Magyar Országos Képzőművészeti Tanács tagja, s folyamatosan számos köz és magánépület díszítésére kap megrendelést -így többek között az Országház, a Szent István – bazilika, a Gresham épülete, a Magyar Nemzeti Bank, a Zeneakadémia, és a szegedi Fogadalmi – templom üvegei dícsérik keze munkáját.
Szerencsés, termékeny művész volt, művésztársai terveit kitűnően alkalmazta, illetve alkalmazkodott azokhoz. Munkái különös, egyéni ötvözetét adják a historizmus, a szecesszió, és az art deco stílusainak s bár az egyes terveken, üvegfestményeken, mozaikokon kimutathatók más művészegyéniségek hatásai is, ezek mindenkor „Róth Miksásan” átértelmezettek. Róth Miksa Alapítvány, múzeum: 1078 Budapest VII. Nefelejcs u. 26. 268-9981, 341-6789 Állandó nyitva tartás: naponta 14-18 óra, hétfőn szünnap. A belépés díjtalan. Az üvegfestÕ 10 pontja Részletek Róth Miksa írásából, „Egy üvegfestőművész az üvegfestészetről” című munkájából: 1. Színben gondold el az üvegfestménynek már legelső tervét is. 2. Merőben kerüld el a naturalizmust, mert minél jobban megközelíted a való életet, a természet ábrázolását, annál inkább eltávolodol az üvegfestés lényegétől. Vonalnak, formának és színnek az üveg anyagában elgondolt, átszellemült megérzékítése hozhat létre csak jó üvegfestményt. 3. Az üvegfestés díszítő művészt, összhangot kíván. Szervesen illeszkedjék rendeltetési helyének környezetébe. 4. Tervezetedben erőteljesen hangsúlyozzad az ólomkereteket, csak azután rajzolj bele részleteket. Ne félj az ólomfonalak sűrű alkalmazásától, sőt teljék örömed az általuk nyert erőteljes kontúrokban. Vess számot az üveg törékeny voltával, és ne erőszakolj az üveg anyagával ellenkező kimetszéseket, mert ez idők folyamán megbosszulja magát. 5. Ne alkalmazz egyazon színű, osztatlan nagy színfelületeket, hanem oszd el a színeket úgy, hogy egyik sem legyen túlsúlyban. Vedd mintául ebben a keleti szőnyegek pompás hatását. A komponálásnál törekedjél mozaikszerű hatásra, juttasd hát egyformán szóhoz a figurális meg az ornamentális részeket, ne érvényesüljenek egymás rovására. 6. Korlátozd magad a művészeti kifejezéshez való anyagokban és eszközökben, hogy stílusosat, monumentálisat alkothass, ám óvakodjál a pongyolaságtól is. Kerüld az aprólékosságot, vess nagy súlyt az erős, határozott kontúrfestésre. Árnyékolásból csak annyit alkalmazz, amennyi a megértéshez múlhatatlanul szükséges, hogy mindenekelőtt az üveg anyagában rejlő szépségek érvényesüljenek. Csak időtálló kipróbált festéket használj, merőben tartózkodjál a színes zomácfestékektől. 7. Becsüld meg a régiek technikáját s fejleszd alkalmatossá mai szellemű művek kifejezésére, ám ne feledd, hogy minden tervezet a maga sajátos jellegének megfelelő technikát kíván meg. 8. Dolgozás közben légy műved rendeltetési helyének világítási viszonyaira s minden olyan körülményre figyelemmel, mely a műnek ott való hatását módosíthatja. 9. Színes üvegezéssel ne sötétíts ott, ahol világosságra van szükség. 10. Ne nézd az üvegfestést a meggazdagodás útjának, ha szükségletedet megkeresed vele, tied még az öröm is, hogy szívvel-lélekkel szolgálhatod ezt a szép és örökbecsű művészetet. Szilánkok az üvegművészet történetéből Az üvegnek, mint anyagnak az ismerete az idő homályába vész, találtak 8ooo éves üvegolvasztásra alkalmas fazekat, 6ooo éves üvegfelülettel bevont sztearit gyöngyöt, és ismert a kiásott leletekből, hogy Jerikóban már 8ooo éve készültek ékszerek és szerszámok üvegből, obszidiánból. Kezdetben az üveg ékkőként szolgált, az egyiptomi Tuthmószisz fáraó sírjának szarkofágjában együtt találták üveget a drágakövekkel együtt aranyba foglalva, ami azt jelenti, rangja és értéke volt. Később, az ókori Rómában használati edényeket, padlóburkolatokat, falburkolatot, -mint például Theodóra császárnő és kísérete címűt Ravennában-, a San Vitale templomban található üvegtükröket, vázákat, -pl. Portland-váza, Lükurgosz-csésze- és ablakokat is készítettek belőle. Egyik számunkra fontos, zománcból fémre festett, illetve fémrekeszben kialakított színes üvegkompozíció Géza király a magyar koronán, ez a magyar koronának azon része, amely a bizánci udvarból került hozzánk (CORONA GRAECA). A középkorban a gótikus templomi üvegablakok az írást pótolták, a művészet oly tündöklésével, amely saját korában is csodálatot váltott ki. Kiváló példa erre a Franciaországbeli chartres-i székesegyház üvegablakai. Chartres káptalanjának kancellárja írta, hogy az üvegablakok „úgy ábrázolják a Szentírást, hogy közben mindent megvilágítanak nekünk, és a rosszat elhárítják tőlünk”. A színes üvegalak festészet középkori szellemét ébresztette fel Róth Miksa, a historizmus és szecesszió nagy mestere, kinek munkáit számos helyen megcsodálhatjuk, pl. Országház, Szent István-bazilika, Magyar Nemzeti Bank, Zeneakadémia, Gresham-palota.
