A hazai vizuális és tárgykultúra szegényessége jelenti az egyik legkomolyabb akadályt a fiatal iparművészek érvényesülése előtt – vélekedik Halasi Rita Mária, a Magyar Iparművészeti Egyetem Ponton Galériájának igazgatója.
Az országnak egyáltalán nincs kortárs dizájngyűjteménye, és a tárgykultúra általában véve nem része kulturális identitásunknak. Biztató kezdeményezés volt a tavaly első ízben megrendezett dizájnhét, amely számos helyszínen mintegy félszáz rendezvényt foglalt magában; lemaradásunk azonban még a kelet-közép-európai országokhoz képest is hatalmas, hiszen Csehországban már hét éve létezik ilyen programsorozat, Design Blok néven. Mindez részben azzal magyarázható, hogy a rendszerváltás óta nagyrészt tönkrement a hazai bútor- és textilipar, amely a tervezőknek munkát, a vásárlóknak színvonalas termékeket kínálhatna. Így az iparművészek többsége csak önállóan vagy kisebb közös stúdiókba tömörülve tud dolgozni, ám áruik közül legfeljebb az olcsó dísztárgyak találnak könnyen piacot. A galériaigazgató szerint nagyon szűk Magyarországon az a vásárlóközönség, amelynek igénye és lehetősége is van arra, hogy nívós kortárs bútorokkal és dísztárgyakkal rendezze be otthonát, illetve iparművészek által tervezett ruhákat, kiegészítőket vásároljon. Nálunk az emberek sokkal ritkábban cserélik bútoraikat, mint a nyugati országokban, ráadásul az otthonok mérete eleve korlátozza a formatervezett tárgyak iránti igényt – nem beszélve a vizuális értékek iránt nyitottabb, művelt közönség anyagi erőforrásairól. Sajnos a vagyonos réteg is elsősorban a külföldi márkák bűvöletében él, holott egy hazai iparművész táskája, ékszere legalább olyan magas színvonalú lehet, mint a neves nemzetközi tervezőké, ráadásul egyedibb megjelenést is kölcsönöz tulajdonosának. Erős konkurenciát jelentenek az antik tárgyak is, amelyeket a gyűjtők jobb befektetésnek tekintenek, mint a – legalábbis idehaza – másodlagos piaccal alig bíró dizájnt. Márpedig tehetséges tervezőkben nincs hiány. Az elmúlt öt évben az egyetem mintegy ötven hallgatója nyert el valamilyen nívós külföldi díjat, szakmai elismerést. A hallgatók rendszeresen kitűnő eredményekkel szerepelnek nemzetközi pályázatokon, versenyeken, és akik ösztöndíjasként vagy gyakornokként külföldre mehetnek, azokat a fogadó cég, intézet rendszerint magánál tartja. Ily módon a Philipstől a Pradáig számos neves vállalathoz kerültek fiatal magyar formatervezők az elmúlt évek során – mondja Halasi Rita Mária.
