Kajdócsy Jenő építész mindig örömmel veszi, ha az általa tervezett épületet nem rontják le igénytelen környezettel, ezért azt is szívesen vállalja, hogy a kerítés, a kapu, a kert és az út mellett akár a pergolákat is maga tervezi meg.
Ahogyan az itt láthatóval is tette, amelyet vadszőlővel, repkénnyel, vagy lila akáccal gazdagon befuttatva képzel el. Az időjárásnak erősen kitett pergolákat kétféle anyagból érdemes elkészíteni. Az egyik az erős gyantatartalmú vörösfenyő, amelyet időnként ugyan újra kell pácolni, cserébe viszont a meleg színe és tónusa révén mindig barátságos hangulatot fog árasztani. A másik kiváló külső építőanyag az úgynevezett „telifa”, amelynek a rostja közé nagy nyomással vegyszert préselnek, amitől a fa tökéletesen állja az időjárás viszontagságait, és évtizedeken át szolgálja gazdáit. Ebben az esetben a pergolát készíthetjük puhább fából, például borovi fenyőből is. Igaz, hogy a fa a speciális kezeléstől sajátságos zöldes árnyalatot kap, ám egyrészt akad, ahol ez éppen megfelel, másrészt, a telifát szabadon festhetjük, pácolhatjuk a nekünk tetsző színre. (Létezik harmadik megoldás is: a trópusi fák használata, ám a távoli tájakról származó egzóták igen drágák, így azokkal csak ritkán találkozunk.) Így aztán éppúgy a ház része, mint, mondjuk, a színes vakolat. Olyannyira így van ez, hogy, akárcsak a kéményt, a lábazatot vagy éppen a külső burkolatot, a kertet is – de legalább annak fő koncepcióit – tanácsos az építésszel megterveztetni. Persze, ha van egy kellemes társtervező, például egy jó kertészmérnök személyében, akkor ő segít ebben, ám esetünkben ez nem így volt. Itt a kertész szerepét a ház úrnője vállalta magára, aki hál’ istennek kellőképpen értékelte, és a kivitelezés során nagy következetességgel képviselte is az építész, Kajdócsy Jenő ötleteit.
A kert bejárata a kapuból visszafelé nézve – a hosszú bevezető út mintegy kétméteres szintkülönbséget hidal át. A tervező fárasztóan unalmas lépcsősor helyett három, szimbolikus jelentőségű megpihenő hellyel feloldott és öt-, négy-, majd háromfokos lépcsővel megosztott, bevezető sétányt tervezett. Fölé pedig könnyed megjelenésű pergolasort, amelyet idővel növények futnak be, s ezzel zöld allévá teszi a házig vezető utat
Alagútszerű lugas helyett Kajdócsy Jenő levegősebb megoldású, konzolos oszlopokat tervezett. A vörösfenyőből készült, érdekes megoldású pergolasor stabilitását úgy oldotta meg, hogy a konzolok hátulját acélhuzallal feszítette le az oszlopok tövéhez. A házon is megjelenő, fejtett kőből készült, alacsony oszlopok közé később padok kerülhetnek
