Töretlenül népszerű a lakásvásárlók körében a III. kerület. A XI.-kel egyetemben talán a főváros legváltozatosabb kerülete az új lakások piacán aktív fejlesztőket is már régóta vonzza.
A KSH adatai szerint 2002-ben itt a lakások több mint háromnegyedét – a fővárosi átlagot jelentősen meghaladó hányadot – gazdasági szervezetek építették. A budai hegyekben sorra épülnek a családi házak, újabb és újabb lakóparkok kerülnek piacra, míg a városközponthoz közelebb tucatnyi kisebb társasház és nagyobb tömbberuházás kivitelezése zajlik jelenleg is. A III. kerületben tavaly 895 lakás épült, a legtöbb a többivel összehasonlítva, s ez a mennyiség a fővárosban összesen megépült új lakások 14 százalékát jelenti. A második legnépesebb kerület igazi vonzerejét a mindenféle igényt kielégítő, sokszínű lakókörnyezet, a fővárosi viszonylatban is többnyire presztízsértékű óbudai lakcím, valamint elsősorban a Duna és a hegyek megtestesítette vonzó környezeti tényezők jelentik – hangsúlyozták lapunknak az Otthon Centrum szakértői. A lakossági ingatlan-tanácsadó cég tapasztalatai alapján a kerületben leggyakrabban a 60-70 m2 körüli, 25-30 millió forintos értékhatárú új lakásokat keresik az érdeklődők, ami – mind az árat, mind a méretet tekintve – a fővárosi átlagot meghaladó életminőségi elvárásokat (és lehetőségeket) jelez. Ugyanakkor minden hetedik új otthont kereső 120 m2 feletti méretet jelöl meg. Az, hogy a vásárlók hajlan-dóak mélyebben a pénztárcájukba nyúlni, nagymértékben köszönhető a kerületiek magas fokú lokálpatriotizmusának. Az értékesített lakások tetemes részét a kerületi lakosok veszik meg, akik eleve itt keresnek maguknak új ingatlant, még ha a Duna túlsó partján olcsóbban jutnának is az igényeiknek megfelelőhöz. Az elmúlt évtized költözési divatja fő színterének, a hegyvidéki lakókörnyezetnek a III. kerületben méltó ellenfelet jelent az Újpesti vasúti hídtól észak felé húzódó Római-part. Az utóbbi egy-két évben – a lakossági igényeknek megfelelően – ismerték fel ingatlanfejlesztők a Duna – mint addig jóformán kiaknázatlan lakóingatlan-fejlesztési terület – vonzerejét. Több más szakértő is megemlítette ugyanakkor, hogy a folyamatos vásárlási kedvet mérsékelheti a januártól bevezetett telekáfa. Ennek alapján az építési telkeket – az eddigi tárgyiadó-mentes körből kikerülve – 25 százalékos áfakötelezettség terheli, s így növekednek a beruházók költségei. Ez a törvénymódosítás különféle becslések szerint – csak az áfateher és a várható infláció hatásával kalkulálva – átlagosan 8 százalékkal emelheti meg az új lakások árait, s ehhez még az általános piaci árnövekedés is hozzáadódhat. Azt majd csak a jövő évi gyakorlat mutatja meg, hogy a fejlesztők a pluszköltséget milyen részben fogják a vásárlókra hárítani, a telekáfa áremelő hatása azonban már most vitathatatlan.
