Napkollektorok helyett az épületszigetelés támogatására lenne szükség
Energiahatékonysági szempontból korlátozott előnyökkel jár és csak a tehetős családoknak éri meg a kormány által 3 milliárd forinttal támogatott – használati melegvíz ellátás biztosításához és fűtésrásegítésre szolgáló - napkollektorok telepítése.
Ezen eszközök nem jelentenek segítséget az „energiaszegénységben” élő, rászoruló családoknak, akik hazánk pazarló energiafelhasználásának 4/5-ét kitevő korszerűtlen családi házakban élnek. Ennek az az oka, hogy amíg egy átlagos magyar családi ház teljes energiaköltségének mindössze 10-15%-át fordítja melegvíz előállítására, addig a fűtési költségek az energiaszámla 60-70%-át teszik ki. Valójában tehát a rezsiköltségek megfelelő szigeteléssel azaz a hőveszteség minimalizálásával csökkenthetők a legnagyobb arányban, nem pedig a melegvíz vagy fűtés napkollektoros rásegítésével. A szigetelés támogatására azért is lenne nagyobb szükség, vélik a Knauf Insulation szakértői, mert az EURIMA adatai szerint a Magyarországon alkalmazott homlokzati szigetelés vastagsága jócskán elmarad a hazánkhoz hasonló átlaghőmérsékleti adottságokkal rendelkező országokétól. Míg hazánkban az átlagos homlokzati szigetelésvastagság 80-90 mm körül alakul, addig a szomszédos Szlovákiában 100-120, Lengyelországban pedig 150 mm vastagságú anyaggal szigetelik az épületeket, de még a nálunk enyhébb időjárással rendelkező Szlovéniában is 100 milliméter az alkalmazott homlokzati szigetelés vastagsága, miközben a gáz ára régiós összehasonlításban is Magyarországon a legmagasabb.
Még a szlovákoké is vastagabb!
A családi házakon alkalmazott szigetelőanyag-vastagság tekintetében Norvégia, Finnország és Svédország állnak az európai rangsor élén. E skandináv országokban, annak ellenére, hogy a gáz ára náluk alacsonyabb, a jóval hűvösebb időjárás miatt 200 mm-nél is vastagabb szigetelést alkalmaznak, így fűtésszámlájuk akár 35-40%-kal is kisebb lehet egy magyar család fűtési költségeinél. A Knauf Insulation statisztikái szerint, szigetelésvastagság tekintetében az európai középmezőnybe a németek és az osztrákok tartoznak, akik átlagosan 120 mm vastagságú szigeteléssel gondoskodnak otthonaik melegéről. Az önmagában nem meglepő, hogy a közép-kelet európai országok az alkalmazott szigetelés vastagsága tekintetében elmaradnak a környezet és energiatudatosabb országoktól, az azonban elgondolkodtató, hogy hazánk e tekintetben még régiós összehasonlításban is sereghajtónak tekinthető.
Ország Homlokzati szigetelés átlagos vastagsága (mm)
Norvégia 215
Finnország 210
Svédország 210
Németország 120
Ausztria 120
Lengyelország 150
Románia 120
Szlovákia 100-120
Magyarország 80-90
„Egy átlagos magyar otthon energiahatékonysági adottságait tekintve a napkollektor mindaddig fölösleges luxusberuházásnak tekinthető, ameddig a legtöbb hőt elvesztő falak és födém megfelelő szigetelése nem megoldott. A szigetelés egy ház árának átlagosan mindössze 1%-át teszi ki, mégis ez az az építőanyag, amivel a fűtésszámla 60-70%-kal csökkenthető.” – mondta Aszódy Tamás a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója.
Csak nálunk nem gáz az energiaszegénység?
Megfelelő vastagságú szigetelés alkalmazására hazánkban különösen nagy szükség lenne, hiszen egy rosszul vagy egyáltalán nem szigetelt ingatlan 3-4-szer több energiát használ fel feleslegesen, holott a fűtésre leggyakrabban használt gáz ára regionális összehasonlításban is Magyarországon a legmagasabb, vagyis az úgynevezett energiaszegénység nálunk a legnagyobb.
Magyarországon egy MJ gáz ára 3,3 forint körül alakul, míg ugyanennyi gáz Szlovákiában például 2,7 forintba kerül. Ez azt jelenti, hogy egy magyar családnak – átlagosan 2.000 m3-es éves gázfogyasztást és 34 MJ/m3 fűtőértéket alapul véve – évente akár 40.000 forinttal is többet kell fűtésre fordítania, mint egy szlovák famíliának.
Szigetelés: minél vastagabb, annál többet hoz
A hőszigetelés alkalmazása bizonyítottan az egyik legjövedelmezőbb, legnagyobb megtérülést eredményező befektetés. A szigetelés ára – az alkalmazott szigetelőanyag vastagságától függően – átlagosan 2-4 év alatt megtérül, hosszabb távon – 30 év alatt – pedig minden szigetelésbe fektetett forint több mint 7 forint hasznot hoz az ingatlantulajdonosok számára.
A hagyományos technológiával épült családi házak átlagos energiaigénye megfelelő vastagságú és minőségű szigeteléssel akár 50-60%-kal is csökkenthető, ami ugyanilyen arányú fűtésszámla csökkenést eredményez. A Knauf Insulation vizsgálatai szerint az alkalmazott homlokzati szigetelés vastagságának minden 1 cm-es növekedése 3-4%-os energia megtakarítást eredményez.
A szigetelés támogatása mellett szól az is, hogy miközben egy napkollektor telepítésének támogatására 800 ezer forintot fordít az állam, addig egy átlagos, 100 négyzetméteres, a 60-as, 70-es években épült családi ház 900 ezer forintból teljes egészében leszigetelhető.
Tovább információ: www.knauf.hu
