Képzőművész, szobrász vagy grafikus? Piero Fornasetti eredeti látásmódjával, ikonikus tárgyaival beírta magát az európai dizájn történetébe.
A sokoldalú mester 1913. november 10-én született Milánóban, négy testvér közül elsőként. Apja üzletembernek szánta – ahogy ez akkoriban a gazdag nagypolgári családokban megszokott volt –, Piero azonban már fiatalon is leginkább azzal töltötte idejét, hogy titokzatos, látomásszerű ábrákat rajzolgatott füzetébe. Kétség sem férhetett hozzá, hogy művész lesz.
Ember a dizájn mögött
„A dizájn lehetőséget ad, hogy a nők pávának érezhessék magukat”
Ragyogó színek és kaleidoszkóphatású minták jellemzik a Matthew Williamson tervezte ruhákat, bútorokat és kiegészítőket. A dizájn brit fenegyerekéért a 2000-es évek óta őrül meg a világ.
Tanulóéveit követően utazgatott, bejárta Olaszországot és Afrikát, majd a második világháború alatt Svájcba menekült, és csak 1946-ban tért vissza Milánóba. Hazaérkezése után újult erővel vetette bele magát a munkába. Ekkor ismerkedett meg a híres építésszel, Gio Pontival, aki egy kiállításon figyelt fel a Fornasetti által festett selyemsálakra. Szinte szimbiózusszerű együttműködésük gyümölcse többek között a San Remó-i Casino 1950-ben emelt épülete, illetve a világszerte népszerű Architettura bútorcsoport.
Alkotásaiban újra és újra felbukkannak sajátos ismétlődő motívumok, így a karakteres fekete-fehér vonalak, a Nap, a Hold, a kártyalapok figurái, bizonyos állatok, sőt ezek az állandó elemek idővel a védjegyévé váltak. A tárgyak erőteljes szürrealista formavilágából humor és a fantázia sugárzik, erre jó példa az a 24 darabos tányérkészlet, amelynek 12-12 eleméből Ádám és Éva alakja áll össze.
„Szemfényvesztő” trompe l’oeil, illuzionisztikus ábrázolások jelennek meg az általa tervezett kisbútorokon, sálakon, étkészleteken, tapétákon, porcelánokon, esernyőtartókon. Művészi látásmódjára nagy hatást gyakorolt az antik görög és római építészet, Piranesi képi világa, a neoklasszicista Novecento, a kora reneszánsz, valamint a metafizikus és szürrealista festészet.
Érdekesség, hogy egy operaénekesnő szintén meghatározó szerepet játszott alkotói fejlődésében: egy francia magazinban pillantotta meg a 19. század végén közismert Lina Cavalieri képét, és a nő hibátlan bőre, szimmetrikus arca azonnal rabul ejtette. Újra és újra megfestette, végül 400 variáció született: Tema e variazioni címen ez lett a leghíresebb sorozata.
Ezt láttad már?
Luxushotel sztárdizájner módra
Mintha egy modern arab mesevilágba csöppentünk volna: nézd meg a Mondrian Doha lenyűgöző enteriőrjét, amelyet Marcel Wanders tervezett!
A szakmai sikerekkel párhuzamosan a magánélete is szerencsésen alakult. 1950-ben – egy évvel azelőtt, hogy megnyitotta milánói stúdióját – született egyetlen fia, Barnaba, aki örökölte apja vizionárius szellemét. Ő volt az, aki a művész születésének századik évfordulóján hatalmas kiállítással emlékezett meg tevékenységéről.
Fornasetti egész életében szenvedélyesen dolgozott, nem csak alkotott, hanem rajongott a művészetért: festett, rézkarcokat, szobrokat készített, tapétákat, bútorokat tervezett, galériát működtetett, és ő maga is gyűjtötte a remekműveket. Bár egy időben csökkent a népszerűsége, a ’90-es évektől a leghíresebb gyűjtők versengenek a munkáiért.
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!
