Megmagasított tetőszerkezet, amely belerondít az addig megszokott kilátásba. Egy rossz helyen elhelyezett ablak, amellyel sérül a magánszféránk. Csak néhány példa arra, milyen módon zavarhat meg minket és csökkentheti az otthonunk értékét a szomszédunk építkezése. Mit mond ilyenkor a jog?
Mire jogosult az ingatlan tulajdonos?
Az ingatlan tulajdonosát megilleti a használat, a hasznosítás és az ingatlannal való rendelkezés joga. Ez azt jelenti, hogy döntése szerint akár maga használhatja az építési telket, akár azt másnak használatra átengedheti. Megilleti a tulajdonost az a jog is, hogy bérbe adja a telket, és abból bevételt szedjen, de dönthet úgy is, hogy a rendelkezési jog alapján a telket eladja. A tulajdonost megillető használati jog körében említhető példa az, ha a tulajdonos a telkére házat épít.
Szomszédjog
Ha gond van a szomszéddal: 9 probléma és a megoldásuk
Kertes ház esetében fontos tisztában lenni a szomszédsággal járó jogokkal és kötelezettséggel a jó viszony megőrzése érdekében.
Milyen szabályok vonatkoznak az építkezésre?
A jelenleg hatályos jogszabályok nagyon kedvezőek az építkezőkre nézve, hiszen például 300 m2-t meg nem haladó lakóház építését nem kell előzetesen engedélyeztetni, hanem kizárólag csak bejelenteni az építkezés megkezdését. Így gyakorlatilag egyik napról a másikra azt láthatjuk, hogy a szomszédunkban az építkezés megkezdődött és a mai technológia vívmányoknak köszönhetően akár néhány hónap alatt fel is épült egy olyan ház a szomszédban, amely teljesen beárnyékolja a telkünket, elveszi a kilátást, vagy az ablakából éppen a mi hálószobánkba lehet belátni.
Korlátlan lehetősége van a szomszédnak az építkezés során?
Az építkezőknek alapvetően mind a közigazgatási, mind pedig a polgári jog szabályainak megfelelve kell eljárniuk.
Amennyiben az építési szabályok lehetővé teszik, akkor csak be kell jelenteni a lakóház építését elektronikusan az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszeren (ÉTDR) keresztül. Amennyiben pedig az építési szabályok ezt kötelezővé teszik, az építtetőnek építési engedélyt kell kérnie. Jogszabályi előírás esetén építési naplót kell vezetni szintén az ÉTDR rendszeren keresztül és az építkezés befejezését követően hatósági bizonyítványt, illetve építési engedélyezési eljárás esetén használatbavételi vagy/és fennmaradási engedélyt kell kérni. Ezek az eljárások és természetesen az építési szabályokkal egy időben alkalmazandó, például környezetvédelmi szabályoknak való megfelelés jelenti a közigazgatási szabályoknak való megfelelést.
Ezen túl, az építkezőknek figyelemmel kell lenniük és meg kell felelniük a polgári jog szabályainak is, amelyek témánk szempontjából a tulajdonosi jogokat korlátozó szabályok.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. V. törvény 5:23. §-a kifejezett rendelkezést tartalmaz arról, hogy mit is jelent a dolog használatának általános magánjogi korlátja. Eszerint a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.
Láthatjuk tehát, hogy alapvető jogszabály is korlátozza a tulajdonos használati jogát akkor, amikor a szomszédok szükségtelen zavarásának tiltását kifejezetten rögzíti.
A rendelkezés alkalmazásakor a tulajdonos és mások érdekeinek összemérésére és egyeztetésére van szükség, amelynek során a szükségképpen ellentétes érdekek kiegyenlítése mentén húzható meg a tulajdonos használati jogának korlátja. Ennek meghatározása az egyes esetek összes körülményeinek mérlegelése alapján történhet, és elsősorban a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik.
A szomszéd szükségtelen zavarása
A bírósági gyakorlat egyértelmű abban a kérdésben, hogy a szomszédjog általános szabálya a szomszédos ingatlanon építkezővel szemben nem azt a követelményt támasztja, hogy saját tulajdonosi érdekeinek sérelmével, a szomszéd érdekeinek előtérbe helyezésével építkezzen. Ezzel szemben inkább azt mondja ki, hogy a beépítés megtervezésével olyan építési módot válasszon, amely figyelemmel van az épített környezet helyben kialakult sajátosságaira és a szomszéd számára elkerülhetetlen hátrányokat nem okoz.
Az építkezőnek tehát már a tervezésnél figyelemmel kell lennie a szomszédot vélhetően zavaró tényezőkre. Célszerű lehet már a tervezés időszakában egyeztetni a szomszéddal, és ha szükséges, megpróbálni egy olyan megoldást találni, amely mindkét félnek elfogadható.
Zavar a szomszédom építkezése, milyen jogok illetnek meg?
Az építkezés esetén alapvetően zavaró lehet, ha az építkezés során állandó elviselhetetlen zajhatások keletkeznek. Ebben az esetben lehetőségünk van birtokvédelmi eljárást kezdeményezni az illetékes jegyzőnél, illetve egy éven túl a bíróságnál. A jegyző vagy a bíróság a jogsértőt eltilthatja a zavaró tevékenység végzésétől, vagy abban oly módon korlátozza, hogy a felek érdekeinek mérlegelése mellett a zavarás a szükséges mértéket ne lépje túl.
Abban az esetben, ha már az építkezés során azt tapasztaljuk, hogy nem a helyi építési szabályzatban és/vagy az Országos, illetve Helyi Településrendezési és Építési Követelményekben foglaltaknak megfelelőn folyik az építkezés (például a már megépített alapból arra következtethetünk, hogy az előírt zöldterületi mutató biztos, hogy nem lesz betartva, vagy magasabb az épület, mint a helyi előírás), akkor építési felügyeleti hatósági ellenőrzést kezdeményezhetünk. Ezen eljárás keretében a hatóság az ellenőrzés alapján, akár le is állíttathatja az építkezést.
Mit mond a jog?
Haszonélvezeti jog vagy tulajdoni jog: melyik az „erősebb?
Főleg az ingatlanok vonatkozásában kerül elő gyakran a kérdés: vajon a tulajdonost, vagy a haszonélvezőt illeti meg több jog? És vajon kié az „erősebb?” A kérdést dr. Réder Erika jogász szakértőnk válaszolja meg.
2020. március 1-től az általános építésügyi hatósági, az általános építésfelügyeleti hatósági és az örökségvédelmi feladatokat a fővárosi és megyei kormányhivatalok látják el, ezért a kérelmeket és beadványokat a területileg illetékes kormányhivatalnak kell címezni. Alapvető változás az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági döntésekkel kapcsolatos jogorvoslati lehetőség vonatkozásában, hogy 2020. március 1-től a fellebbezés lehetősége megszűnik, helyette az építésügyi és építésfelügyeleti döntések kizárólag közigazgatási per keretében támadhatók meg.
Abban az esetben, ha a szomszéd telken történő építkezéssel összefüggésben az ingatlanunk értéke csökkent, ezen értékcsökkenés, mint kár megfizetését kérhetjük a szomszédtól és ennek érdekében polgári peres eljárást indíthatunk.
Önmagában ugyanis az, hogy valaki engedély alapján és az engedélynek, továbbá az építésügyi jogszabályoknak megfelelően építkezett, nem zárja ki a magánjogi használati korlátok és a szomszédjog megsértésén alapuló polgári jogi igény érvényesítésének lehetőségét.
Ezen peres eljárásban azt kell bizonyítsuk, hogy kár ért bennünket a szomszéd építkezése miatt. A kár, így az ingatlanban bekövetkezett értékcsökkenés mértékének megállapítása szakértői kérdés lesz.
Azt, hogy ki ellen kell a pert megindítani szintén fontos kérdés, hiszen nem biztos, hogy a kárt okozó személy maga az ingatlan tulajdonosa lesz, hanem kötelmi kötelezettként a károkozó, azaz az a személy, aki a kárt okozó magatartást ténylegesen megvalósította (például az építtető, ha az a tulajdonostól eltérő személy).
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!
