A kérdés második felére a válasz egyértelmű és rövid: igen. A kérdés eleje ennél bonyolultabb, de megpróbálok érzékletes választ adni. Nos, nézzük meg, hogy miért igen.
A szilikonok, miután az alapvázuk ugyanaz, mint a szilikátalapú építőanyagoké, vagyis a szilícium, ezért úgy viselkednek a szilikát felületeken, mint az élő szervezetben a szövetbarát anyagok, vagyis észrevétlenek és csak jó funkciókat látnak el.
Nézzük meg ezt egy példán keresztül:
A szilikátfestékek, mészfestékek a fal páradiffúzióját nem változtatják meg, a fal tökéletesen lélegzik. Ez ezeknek az anyagoknak a jó tulajdonsága. A rossz viszont az, hogy nagyon nedvszívóak, vagyis könnyen nedvesednek, így nem állnak ellen a savas esőknek sem.
A diszperziós festékek nagyon jó víztaszító felületet biztosítanak, így ellenállók a savas esőkkel szemben. Ez ezeknek az anyagoknak a jó tulajdonsága. A rossz viszont az, hogy nagymértékben gátolják, vagy teljesen megszüntetik a fal páradiffúziós képességét, vagyis a fal nem, vagy nem kellő mértékben lélegzik.
A szilikon a kétféle rendszer (természetes és polimer) jó tulajdonságait ötvözi, így a szilikonos felület lélegző és egyben víztaszító is.
Az üvegtölcsérben impregnált habkő van, melyre vizet töltünk és alulról levegőt fújunk át rajta, mely akadálytalanul buborékok formájában jön a víz felszínére:
https://szilikon.eu/filmek/uj_szerkesztes/uvegtolcser.mp4
A fenti példát elektronmikroszkópos felvételekkel tudjuk illusztrálni:
Jól látható, hogy a bal oldali oszlop, melyet szilikonnal kezeltek, nyitva hagyta a pórusokat, míg a diszperziós (polimer) rendszer (jobb oldali oszlop) befojtotta, vagy teljesen elzárta a kapillárisokat.
A fenti ábra jól mutatja, hogy a szilikát- vagy mészfestékkel festett felület beissza a vizet, vagyis vizesedik (bal oldali kép). A felület tökéletesen „lélegzik”.
A festékbe kevert szilikon megakadályozza a vizesedést, a víz okozta károkat. A felület továbbra is tökéletesen „lélegzik” (jobb oldali kép).
Ha a képre klikkel és kinagyítja, az is látható, hogy a vizesedő falon megmarad a szennyeződés (fekete szemcsék), míg a szilikonos falról az esővíz lemossa azt, vagyis folyamatos az öntisztulás.
Azt már látjuk, hogy a kérdésünk második felére miért igen a válasz. Most vizsgáljuk meg a kérdés első felét, hogy hogyan működik a víztaszítás, amikor a kapillárisok nyitva maradnak. Miért nem megy be a víz?
Nos, először is le kell szögezni, hogy miután a kapillárisok nyitottak, ezért a szilikonos felület nem áll ellen a víznyomásnak, vagyis pincék, úszómedencék vízszigetelésére nem alkalmasak.
Másodszor, a nagy erejű szél által a falra csapott eső nedvesíti a falat, de az attól nem lesz vizes, csak nedves. A nyitott kapillárisoknak köszönhetően, az így felvett vizet a felület nagyon gyorsan leadja.
Az alábbi videofelvételen jól megfigyelhető, hogy a szilikonnal felírt szöveg addig nem látszik a felületen, amíg vizet nem kap. A víz hatására a felület mindenütt elsötétül (vizes lesz), míg a szilikonos felirat fehér (azaz száraz) marad:
https://szilikon.eu/filmek/uj_szerkesztes/falleontes.mp4
Most akkor nézzük, hogy mi miatt dobja le magáról a vizet a felület, nézzünk egy kis felületes felületi fizikát. Ne ijedjen meg, nem fogunk képletekkel és számokkal bajmolódni.
Minden folyadék valamilyen mértékben nedvesíti azt a felületet, amire rákerül. Pl.: ha egy üvegcsőben víz van, akkor azt látjuk, hogy a víz a fal mentén fentebb van, mint a cső közepén, míg, ha higanyt teszünk az üvegcsőbe (a higany, függetlenül attól, hogy fém, szoba- hőmérsékleten folyadék) akkor azt látjuk, hogy a cső falánál a higany lentebb van, mint a cső közepén.
A felületen lévő folyadék érintője és a felület síkja között bezárt szög, az ún. nedvesítési szög. Ez a szög minél inkább a nullához tart, annál jobban nedvesíti a folyadék a felületet.
Ha ezt a nedvesítési szöget elvinnénk 180 fokra, akkor a folyadék gömbformát venne fel és a felületet csak egy pontban érintené, vagyis nem nedvesítené a felületet.
Nos, ez utóbbi csak elméletben lehetséges, de minél inkább megközelítjük a 180 fokot, annál inkább cseppalak felvételére kényszerítjük a folyadékot.
Most nézzük meg képen is, hogy miről beszéltem:
Ugye nem is olyan nehéz most már elképzelni az egészet. A folyadék jobban ismeri a fizikát mint mi, így jól tudja mit kell tennie, ha szilikonnal találkozik.
A rendszer olyan hatékony, hogy a felületen lévő kisebb repedéseket is képes áthidalni.
Azt se feledjük, hogy az impregnálás a felület anyagától függően 2-5 mm mélységig hatékony, így a védelmi vonalat az ezt nem meghaladó mélységű fizikai károsodás sem bontja meg.
A következő képen egy igen szívóképes anyagot (YTONG) látunk, ahol jól látszik a repedés áthidalása:
Most mondhatja valaki a fenti kép láttán, hogy egy fényképszerkesztő programmal bármit meg lehet oldani. A „tamáskodóknak” mutatjuk be az alábbi videót:
https://szilikon.eu/filmek/uj_szerkesztes/dupla_ytong_vizcsepp.mp4
Remélem, hogy sikerült a tényekkel meggyőznöm arról, hogy valóban van a kezünkben olyan anyag, amivel sikeres harcot vívhatunk a víz ellen.
… és nem csak a víz ellen tudunk védelmet adni, de a savakkal, színezékkel szemben is (cola: foszforsav, szénsav, karamell; vörös bor: borkősav, almasav, citromsav, tejsav, borostyánkősav, ecetsav, vajsav, hangyasav, antocianin; stb.):
https://szilikon.eu/filmek/uj_szerkesztes/ytong_vs_cola.mp4
A fentieket ismerve, most már bátran kiléphet a „harcmezőre”, hogy végső, győztes csapást mérjen a víz ellen, és így akár milliókat is megspórolhasson.
Sok sikert hozzá!
Mennyi ideig hatékony a szilikonos kezelés?
Azt pontosan még én sem tudom, de szerintem más sem.
Azt viszont tudom, hogy a németek, akik világelsők ebben a témában (zárójelben jegyzem meg, hogy éppen ezért, mi csak német alapanyagokat és receptúrákat használunk), az első próbát 1954-ben egy mészhabarcs falfelületen végezték az NSZK-ban.
Ez a felület még 1997-ben (43 év után) sem nedvesedett a Karsten-csöves vizsgálatok szerint.
A müncheni Olimpiai Falu vasbeton szerkezetének egy részét 1972-ben impregnálták, és az 1995-ben (23 év után) végzett vizsgálatok mindent jónak találtak.
Szilikonos hidrofobizáló védi Washingtonban a Capitolium épületét, a Húsvét-szigeteken álló hatalmas Moai szobrokat, München városházát, vagy a Lloyds Bank épületét Londonban, de említhetnénk a Rio de Janeiro városát védő hatalmas Krisztus szobrot, vagy a Teotihuacán-ban álló teljes maja templomvárost.
Ennek a szinte hihetetlen időállóságnak több magyarázata is van, ebből egy pár következik:
A szilikonok UV-állósága kiváló.
A szilikátszerkezetben (a falazatban, építőanyagban) a szilikon oxigén-híd segítségével kémiailag köt meg, így ellenáll a kimosódásnak, a savas esőknek, nagyvárosi környezeti ártalmaknak.
A szilikonok szerkezeti vázát nem a szén, hanem az igen stabil és ellenálló szilícium adja.
Megjegyzem, hogy fantasztikus tulajdonságainak köszönhetően, a szilikonokat is a hadiipar és az űrtechnológia fejlesztette ki magának. / Ki gondolta volna? /
Idővel került át a hétköznapi életbe, ahol ma már nélkülözhetetlenné vált (lásd: a számítástechnikát, autóipart, sőt a konyhatechnikát is).
Ezek nélkül az anyagok nélkül a mai kor környezeti ártalmainak kitett régi építmények eltűnnének a Föld színéről. A régészet és a műemlékvédelem csak ezekkel a fegyverekkel tudja felvenni a harcot az enyészettel szemben.
Most ez a „fegyverarzenál” az Ön kezébe is bekerülhet, hogy sikeres háborúját megvívhassa a víz ellen.
A szilikonos impregnálás frenetikus hatása:
https://szilikon.eu/filmek/uj_szerkesztes/sirko.webm
A cikk szerzője: Leskó Ferenc, vegyészmérnök
2000 óta foglalkozik szilikonokkal – szilikon gumikkal, szilikon zsírokkal, impregnálókkal. A volt szocialista táboron belül ő volt az első, aki elkezdte gyártani a közvetlen felhasználásra elkészített szilikonos impregnálókat.
A szilikonos impregnálókkal való kapcsolatát a német WACKER CHEMIE GmbH magyarországi vezetőjének köszönheti. A német cég az elmúlt 20 évben folyamatosan segítette ez irányú tevékenységét, és segíti a mai napig is.
A Silicone Protection Kft. mérnökeként létrehozott egy olyan termékpalettát, amely az építőipar és műemlékvédelem számára a lehető leghatékonyabb és legidőtállóbb folyékony impregnálószereivel költséghatékony megoldásokat kínál a víztaszítást igénylő épületek és építmények tekintetében.
Ezen termékek megkapták a magyar műemlékvédelmi hivatal (ÁMRK) laborjának ajánlását is.
A cég termékeit jelenleg is használják a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram felújítási projektjeiben (pl.: Egri Vár, Egri Bazilika, Füzéri Vár, Budai Vár), de a múltból is idézhetünk fel felújításon átesett épületeket, ahol sikerrel vették az akadályokat az impregnálószerek.
Nem mellékesen pedig, megtámogatva az impregnálószerekkel való munkát, a Silicone Protection Kft. építőipari tisztítószereket is gyárt, hiszen egy meglévő építmény impregnálását meg kell, hogy előzze egy alapos tisztítás.
Az építőipari cégek, tervezők, kivitelezők mellett nincsenek elfelejtve a saját házukat, háztartásukat karban tartani kívánó emberek sem. A lakosság számára viszonteladókon keresztül boltokban vagy a Silicone Protection Kft. saját webshopjában online vásárlással bárkit kiszolgál háztartási vagy ipari tisztítószerekkel és szilikonos impregnálószerekkel is.
(PR cikk)
