Szinte fillérekért árulták a hetvenes években New York belvárosában a tizenkét emeletes épületet. Vásárlója egy baráti társaság lett, amelynek különböző művészeti ágak képviselői mellett Kathy Muskal műgyűjtő is tagja volt. A közelmúltban elérkezett az idő, hogy a birtokában lévő lakást Kathy régi vágya szerint újítsa fel, művészeti stílusegyveleget hozva létre a húszas évek építészeti elemeinek felhasználásával, klasszikus designbútorok és kortárs darabok keverésével.
A levegő szennyezettsége és az autóforgalommal járó zajszint emelkedése megfordította a városi lakások értékét. Alig egy évszázada még az első emelet homlokzata volt a legdíszesebb, mutatva, hogy mögötte tehetős családok élnek – nem ritkán maga a háziúr -, míg legfölül a cselédség húzódott meg, a csak ritkán beépített tetőtérben pedig leginkább a művészvilág lyukas zsebű képviselői. Azóta felértékelődött a csend, a tiszta levegő és a panoráma jelentősége, amihez persze nagymértékben hozzájárult a lift elterjedése is. Napjaink slágere a penthouse, a legfelső szinten lévő, kényelmes méretű belső terekkel és teraszokkal rendelkező lakás.
49704-8612-44-d00003BF23da3f47bcc56.jpg
49705-8613-42-d00003BF385b3dda0aaf2.jpg
Kiváltságos helyzetben érezheti magát vendéglátónk, hiszen sokak által irigyelt környéken, álmai lakásában él. Tizenkettedik emeleti ablakaiból és teraszáról New York belvárosára lát, de a lakásfelújítás óta a négy falon belül is szívesen néz körül. Bár korábban is kedvére rendezkedett be, úgy érzi, most talált rá igazán saját stílusára. Miután megnyugodott lázadó korszaka után, újra keresni kezdte a neki való környezetet. A kísérletezés pedig szerinte szinte törvényszerűen vezetett az egyszerű megoldások iránti lelkesedéshez. Ma már úgy látja, csak ilyen letisztult formák, ilyen kevés szín között tud élni.
49706-8614-41-334-d00003BF49b8c55e04ac0.jpg
Kathy otthona kedvező építészeti adottságokkal rendelkezik. A húszas években még nem takarékoskodtak a maihoz hasonlóan a belmagassággal és a négyzetméterekkel. A csaknem négyzetes alaprajz a helyiségek ésszerű elrendezését tette lehetővé. A lakást két félre osztja a középen futó folyosó. Az egyik oldalon az étkező, a nappali és a társalgó, a másikon pedig a hálószoba és a kiszolgáló helyiségek csoportja kapott helyet. Az egymásból nyíló szobákat magas, kétszárnyú ajtók kötik össze, az ablakok a kor népszerű anyagából, öntöttvasból készültek. Minden helyiségből nyílik ajtó a lakást körülvevő teraszra, még a fürdőszobából is. Nem szorult felújításra a hatalmas terasz faburkolata és téglamellvédje, de a lakás eredeti csempéi és szerelvényei is megőrizték régi szépségüket.
49707-8615-43-1-d00003BF5a0360f430fa2.jpg
49708-8616-43-2-d00003BF629f13a146b4d.jpg
A lakás tulajdonosa divattervezőként dolgozik és műalkotásokat gyűjt, és barátai között is sok a művész, ezért mindennapjainak meghatározó része a tárgyak esztétikai elemzése. Járatos a bútorstílusokban, tisztában van a színek, a fények hatásával. Ismeretei megkönnyítették a dolgát a lakás átalakításakor, mégis szakértő segítséget fogadott: ötleteit Ken Foreman építésszel közösen valósította meg. Kathy tudta, hogy a térérzet csökkentésének elkerülésére fehér falakat szeretne, a világos juhar padlóburkolatra azonban az építész beszélte rá. Ugyancsak az ő elképzelése szerint készültek az ablakokat árnyékoló rolók, amelyek érdekessége, hogy lentről felfelé mozgathatók. A fehér rolók szerepe sem a napfény kizárása, inkább csak megszűrése, kellemes derengéssé változtatása. A szomszédok kíváncsi tekintetétől nem kellett tartani, ezért klasszikus fényáteresztő függönyt nem is alkalmaztak. Vendéglátónk egyébként sem kedveli a dúsan redőzött textileket, szőnyegből is csak éppen annyit használ, amennyi feltétlenül szükséges a komfortérzethez. Szereti viszont a helyiségeket átjáró sok fényt, ezért szellősen rendezte el kevés bútorát. Hogy ne vonja el a figyelmet a válogatott designbútorokról, a szükséges tárolókat – polcokat, szekrényeket – szintén fehér színben készíttette. Hasonló okból semlegesek a szőnyegek és a különös gonddal összeválogatott világítótestek is.
49711-8619-46-1-d00003BF70f8c67781ba0.jpg
49712-8620-46-2-d00003BF861a75cbb95c9.jpg
Érdekes a különböző korú, többségükben értékes, formatervezett bútorok társítása. Jól megfér egymás mellett a designtörténeti klasszikus és a fiatal tervező legújabb munkája, az iparművész kísérleti tárgya és az áruházi prospektusból rendelhető, köznapi darab. Ebbe az ízléses kavalkádba még az is belefér, hogy a nappali egyetlen karakteres színfoltját két egyszerű, szivacs ülőpárna adja. A narancsszín egyébként a sok fehér, szürke és világos faszínű bútor kitartó kísérője, valamilyen formában minden helyiségben feltűnik.
49710-8618-47-d00003BF9c160ba485a68.jpg
Kevés, ám annál igényesebben összeválogatott tárgy alkotja a falak dekorációját. A festmények, grafikák, fotók egy része barátok ajándékaként került ide, a többit pedig Kathy vásárolta különböző galériák árverésein. Szenvedélyes licitálóként rendszerint alaposan felkészül a katalógusokból, hogy aztán győztes hadvezérként térhessen haza legújabb zsákmányával. Szerző: LENKEI CSILLA; fotók: BÄRBEL MIELBACH LK05/11.
