A Nithurst Farmon a látogatót egyszerre érinti meg a múlt, a jelen és a jövő; teljesen érthető, hogy a különleges formájú, háromszintes, szoborszerű ház több rangos építészeti díjat kapott.
Díjnyertes ház vadregényes környezetben
Messziről szemlélve nehéz lenne megmondani, mi áll az eldugott nyugat-sussexi völgyben: egy ódon mezőgazdasági vagy infrastrukturális épület, antik rom, esetleg egy posztmodern lakóház? Valójában egyik sem, bár valamilyen módon mindegyikkel kapcsolatba hozható. A Nithurst Farm karakterisztikus jegyeivel azonnal kitűnik a tipikus angol vidéki házak közül, mégis tökéletesen belesimul a Petworth városához közeli vadregényes környezetbe.
Nem feledve a múltat
A díjnyertes ház megálmodója és egyben tulajdonosa Adam Richards brit építész, aki eleinte csak a hétvégéket töltötte itt a feleségével, Jessicával. 5 éven át bérelték a nagyjából 150 éves parasztházat, majd – amikor a második gyermeküket várták – megvásárolták. Mivel a régi ház szerkezete a bővítést nem tette lehetővé, a bontás mellett döntöttek. Richards a hagyománytisztelet jegyében, ugyanakkor a legújabb technológiai vívmányok, eljárások alkalmazásával hozta létre új otthonukat, hogy elődjéhez hasonlóan ez is 150 évig szolgálja lakóit.
Munkáját számos elismeréssel jutalmazták: 2019-ben a Brit Építészek Királyi Intézete összesen három kategóriában díjazta, megkapta „az év háza” címet is, de a Wallpaper szintén 2019 legjobb lakóházának választotta.
Bár az érdekes, lépcsős szerkezetű, téglafalas, boltíves ablakú épület stílusjegyei némelyekben a viktoriánus kort idézik, Adam Richards saját bevallása szerint egészen máshonnan merített ihletet. Az építész régóta rajong Andrej Tarkovszkij orosz rendező filmjeiért. Különösen megragadta az 1979-es Sztalker története és izgalmas vizuális világa – alapvetően ez vezette, amikor otthonát tervezte.
Városi nyüzsgés, templomi megvilágítás
Egy diszkrét bejárati ajtón lépünk az előszobába, ahonnan a közel 5 m-es belmagasságú „csarnokba” jutunk. Ez a családi élet színtere, közepén található a konyha és az étkező. Az indusztriális elemekkel operáló tágas helyiség kimondottan urbánus hatást kelt. Richards hasonlatával élve olyan, mint egy városi park, nyüzsgő, a társas tevékenységekhez igazodó hely, a hangulata mégis meghitt, barátságos. A kellemes miliő nem utolsósorban a különleges világításnak köszönhető, amelyet a templomok ihlettek. A lámpák úgy vonják fényárba a helyiségeket, hogy közben láthatatlanok maradnak, és finoman kiemelik a vallásos tárgyú szobrokat, amelyeket Richards és felesége az évek során összegyűjtöttek.
A díjnyertes ház leglátványosabb helyisége egyértelműen a nappali. Az óriási falakat több száz éves kárpitok díszítik, az óriási üvegablakokból nem mindennapi kilátás nyílik a varázslatos szépségű tájra, a kárpitok elé függesztve pedig Robert Mangold-képek láthatók. A család birtokában lévő kilenc alkotás közül nyolc került ide, ugyanis az építész számára legfontosabb festmény számára még nem találtak megfelelő helyet, bár állítólag éppen ez inspirálta az épület háromszintes elosztását.
Az enteriőr kialakítása során fontos szerepet kapott Simon Norfolk egyik képe is. Richards ehhez igazodva tervezte meg az egész berendezést – még mielőtt megvásárolta volna.
„Mennybe vezető lépcső”
A díjnyertes ház közös használatú tereitől jól elkülönülnek a lépcsőkön megközelíthető személyes lakrészek. Az építész összesen öt hálószobát alakított ki az épület felső szintjein.
A fő lakosztály – a hozzá tartozó gardróbbal és fürdőszobával – az épület legmagasabb szintjén kapott helyet. Ide a dupla ajtó mögött meghúzódó hosszú lépcsősoron lehet feljutni. Mint megtudjuk, ezt a megoldást szintén egy film sugallta. Az Élet-halál kérdése főhőse egy repülőszerencsétlenséget túlélve második esélyt kap az élettől – Adam Richards viszont 5 hónapos korában egy légi katasztrófa következtében veszítette el pilóta édesapját. Érthető, hogy „a mennybe vezető lépcső” víziója mindig is a szeme előtt lebegett, és otthonában most végre megvalósíthatta ötletét.
A belső terek hangulatát alapvetően a beton határozza meg, de a tervező tudatosan törekedett arra, hogy lágyítsa az anyag keménységét és finomítsa az összhatást. Ezért a faborítású padló, a szizálszőnyegek, a színes bútorok, illetve a különféle kárpitok fontos szerepet kapnak a helyiségekben.
A különleges elemeket felvonultató ház jó példa arra, hogy egy lelkes, kreatív szakember napjainkban is képes megteremteni a hely, az idő, az anyag tökéletes összhangját egyetlen építészeti alkotásban, miközben folyamatosan reflektál korunk kihívásaira.
A lenti galériában még több képet találsz erről a különleges házról, görgess lejjebb!
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon és az Instagramon is! Lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!
A budai dombok között álló, fedett teraszos ház törtfehér színével, impozáns szürke vasoszlopaival, míves korlátaival és lebbenő függönyeivel a koloniális stílusú épületekre emlékeztet.Ez is érdekelhet
Gyarmati hangulat Pesthidegkúton
