Lakáspiaci elemzésekben leggyakrabban az ár szokott a központi téma lenni. Az Otthon Centrum más paraméterek felől közelített, és azt nézte meg, hogy milyen lakástípusok és méretek a legkeresettebbek a piacon. Áttekintésük alapjaként a cég irodahálózata által az elmúlt egy évben eladott lakóingatlanok szolgáltak.
2007-06-26 Már rögtön az első diagram alapján elmondhatjuk, hogy az ingatlanforgalmat, az eladott lakások milyenségét természetesen nagyban meghatározza a meglévő ingatlanállomány. Budapesten így egyértelműen a tégla társasházi lakások adják a forgalom túlnyomó részét. Ez a lakástípus tette ki az eladások 83%-át. A második helyet a panellakások (12%), a harmadikat a családi házak (3%) töltötték be, jóval lemaradva az eladások listáján. Vidéken ugyanúgy a társasházi lakások voltak a legkelendőbb lakóingatlanok az eladások 51%-ával, de itt – a kisebb települések beépítés jellege és árszínvonala miatt – jóval nagyobb arányt képviselnek a családi házak, ikerházak és sorházak (összesen 35%), mint Budapesten. Mivel a használt lakások teszik ki az ingatlan-tranzakciók döntő részét, külön vizsgálva ezt a szegmenst, nincs nagy eltérés az előző diagramokhoz képest. Új lakásoknál szembetűnő ugyanakkor a társasházi lakások jóval nagyobb részaránya. Ennek egyszerű magyarázata, hogy nálunk nem elterjedt családi házakat (de még sorházi és ikerházakat sem nagyon) eladásra építeni. A méret oldaláról közelítve, a családi házak legtöbbje a 80-150 m2 közötti kategóriába esik. Érdekes, hogy az ikerházaknál nagyobb arányt képviselnek a 100 m2 feletti ingatlanok, mint a családi házaknál. Ennek magyarázata lehet, hogy ez a típus fajlagosan olcsóbb, így ugyanazért az összegért nagyobb sorházi lakás vásárolható, ami befolyásolja a vevők döntését. A panellakások többségének mérete – a típuslakások miatt – 40-60 m2 közé esik. A sorházak legnagyobb hányada, akárcsak a családi házaké 80 és 150 négyzetméter között ingadozik, bár átlagosan valamivel kisebbek az önálló házaknál. Az eladott társasházi lakások közel kétharmada 40-80 m2 közé esik. Használt lakásoknál esetében a családi házaknál a legnagyobb a szórás. Ebből a kategóriából 24-540 négyzetméterig minden méretben történtek eladások, s az átlag 126 m2 méretű volt. Ikerházak 30 és 260 négyzetméter között kerültek eladásra, az átlag 132 m2-es volt. A panellakások méretének sávja a legszűkebb, itt 27 és 87 négyzetméter közöttieket adtak el az Otthon Centrum tanácsadói. Az utóbbi egy évben értékesített átlagos sorház mérete 105 m2, a társasházi lakásé pedig 58 m2 volt. Az eladott új családi házak kétharmada 100 és 200 m2 közötti. Az ikerházak jellemzően 80-150 négyzetméter nagyságúak, akárcsak a sorházak nagy többsége. Az új társasházi lakások többsége, csakúgy, mint a használtak, 40-80 m2 közé esik. Az új családi házak közt már nem találunk 400 m2 fölöttieket, bár az átlagos nagyságuk (136 m2) meghaladja a használtakét. Az ikerházak maximális mérete nagyobb ugyan, az átlag 20 m2-rel kisebb, mint a használtaké. Az új sorházak maximális mérete és átlaga is kisebb a használtakénál. Az új társasházi lakások maximuma csaknem a fele a használtakénak, míg az átlag ugyanúgy 58 négyzetméter. Bár az Otthon Centrum elemzése célzottan csak a különböző lakástípusok és méretek közötti összefüggést vizsgálta, fontos megjegyezni, hogy a méret mellett / helyett egyre inkább a szobák száma kerül előtérbe vevői döntésekkor. Az új társasházi lakásoknál például tendencia, hogy azonos alapterületen, vagy a méret csupán csekély növelésével az eddig megszokotthoz képest plusz (fél)szobát alakítanak ki, javítva a lakás funkcionalitását.
