A mindennapokban sok időt töltünk a konyhában, ahol számos háztartási gépnek is helyet kell találni, éppen ezért kulcsfontosságú, hogy a helyiséget nagy gonddal és szakszerűen alakítsuk ki.
A tervezésnél egyaránt vegyük figyelembe az ergonómiai, higiéniai, biztonsági és esztétikai szempontokat. Segítünk megtervezni az ideális konyhát!
Kezdjük az alaprajzzal!
A helyiség mérete és egyéni igényeink mellett a tervezésnél tartsuk szem előtt a konyhai tevékenységek sorrendjét. Az eszközöket és a főbb elemeket egy vagy két párhuzamos egyenes mentén, valamint L és U alakban helyezhetjük el. A cél az életünk megkönnyítése, illetve optimális munkakörnyezet kialakítása, ahol nem teszünk felesleges lépéseket, és a lehető legrövidebb ideig tartjuk a vízzel teli vagy forró edényeket.
Az L vagy U alak egyik szárát félszigetté alakíthatjuk, tágas konyhában pedig önálló szigetben is gondolkodhatunk. Bárszékekkel kiegészítve hangulatos reggelizőhellyel gazdagítja otthonunkat, sőt a vendégeink is letelepedhetnek itt, amíg mi az ételek elkészítésével foglalatoskodunk. Ideális esetben a konyhához kamra tartozik; ennek hiányában egy 40-60 cm széles, kamravasalattal szerelt magas tárolót helyezzünk el a bútor valamelyik végén.
Nagyobb alapterületű konyhában elfér az étkezőasztal, ám ha kevés a hely, inkább a szomszédos térbe állítsuk. Hagyományos vagy tolóajtóval, esetleg a bútor anyagából készült rejtett kamraajtóval leválaszthatunk egy kiszolgálórészt, és itt elrejthetjük a fagyasztót, a ritkábban használt kisgépeket, a kamrapolcokat. A megoldás előnye, hogy a szeparált terület nincs folyton szem előtt, tehát nem kell feltétlenül ügyelni a rendre.
Az ideális sorrend
A munka első lépése, hogy elővesszük az alapanyagokat – a száraz élelmiszereket a kamraszekrényből, a többit a hűtőből –, és kitesszük őket a tároló melletti munkalapra. Ez a terület az előkészítésre szolgál, aztán a mosogató következik, a mosogatómedencével és a csepegtetőtálcával. A második pultszakaszt használjuk zöldségszeletelésre és húsvágásra. A főzőlapot és a sütőt követi a tálalópult, ahonnan az étkezőasztalra visszük tovább az ételekkel teli edényeket. A fenti tagolással egyúttal elkülönítjük a hideg és meleg zónát is.
A főbb funkciókat (tárolás/hűtés, mosogatás/előkészítés, sütés/főzés) egymás után vagy egy képzeletbeli háromszög csúcsain helyezzük le. Természetesen nem tragédia, ha egy gáz- vagy vízkiállás, esetleg egy nyílászáró miatt némileg változtatni kell a fenti sorrenden, csak így több lépést kell majd tennünk.
View this post on Instagram
A napi szinten használt vízforralót, kenyérpirítót, tejhabosítót, kisebb kávéfőzőket, air fryert szekrény is rejtheti, amelybe szereltethetünk dugaljakat. Az esetenként használt botmixernek, dagasztógépnek és rizsfőzőnek tervezzünk további konnektorokat, szabvány szerinti távolságra a víztől és a főzőlaptól. Jó szolgálatot tesznek a szigetbe süllyesztett dugaljak.
Elektromos, víz- és gázkiállások
Ebben a helyiségben különösen lényeges, hogy minden kiállás a megfelelő helyre kerüljön. A szakági mesterek azt követően láthatnak neki a munkának, hogy véglegesítettük a konyhabútor tervét, és kiválasztottuk a konyhagépeket. A sütők, indukciós főzőlapok és a mosogatógépek energiafogyasztása jelentős, ezért érdemes külön áramkörre kötni őket. Bizonyos sütőknél szükség van háromfázisú hálózatra, a beépített készülékeknél pedig a műszaki leírás szerinti konnektorokra vagy lengődugaljakra. A nagygépeket a pult alatti sávban kötjük és dugjuk be, a kicsiket pedig a pult fölött. Utóbbiak konnektorait 110 cm magasan, valamint közvetlenül a felső szekrények alatt helyezzük el.
Egy kis matematika
A konyhabútor ritmusát 60 cm széles elemek adják meg, hiszen a háztartási nagygépek többsége ekkora. Ha szélesebb fiókokat vagy keskenyebb ajtókat tervezünk, hangoljuk össze őket a felső elemekkel. Az alsó szekrényre kerülő pult magassága általában 90 cm, ám aki sokat főz – ez a hobbija vagy a munkája –, gyakran módosít a magasságon. Ilyenkor a legalacsonyabb modul 75-80 cm, ami a főzőlaphoz ideális, a vágó-előkészítő pult 80-85 cm, a mosogató 90-95 cm magas. Sokan esztétikai okokból elutasítják ezt a megoldást, mert nem elegáns, hogy az összefüggő bútor elemeinek eltérő a magassága. Ám ha a szekrény két része két falsíkon található, érdemes magasságot váltani, és teljesen a saját alkatunkhoz igazítani a berendezést.
Az alsó és felső tárolók között 55-65 cm távolság legyen, mert így nem verjük be a fejünket. A felső szekrények 140 cm-nél kezdődnek, azaz az alsó és második polcot érjük el könnyedén; a magasabban lévőkre ezért csak a ritkábban használt tárgyakat helyezzük. Az alsó elem általában 60 cm, a felső pedig 32-35 cm mély.
A sütőt egy toronyelembe építtessük be, a padlótól 60 cm-re, és fölé (120 cm) kerüljön a mikrohullámú sütő. A közlekedéshez, a fiókok kihúzásához, a mosogatógép bepakolásához 120 cm széles közlekedő szükséges.
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon és az Instagramon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!
Érdekel!
Optikailag összemegy a konyhád, ha így próbálod berendezni
Mindenki tágas, fényes konyhára vágyik, a tér maximális kihasználásával. Csakhogy néhány baki épp ellentétes hatást válthat ki. Mutatjuk, mire figyelj, hogy ne tűnjön túl szűkösnek a konyhád.
