Természetközelibb életre vágyott, és úgy vélte, kreativitása is új lendülettel szárnyal majd, ha reggel nem a város zajára, hanem vidám madárcsicsergésre ébred. Kollár Franciska a Balaton közelében harmóniát sugárzó, személyre szabott otthont hozott létre, felesleges terek és tárgyak nélkül.
Kollár Franciska korábban évekig enteriőrstylistként, valamint dizájnerprojektek menedzsereként dolgozott, de cikkei is megjelentek a Lakáskultúra magazinban. Aztán a koronavírus-járvány következtében nagyot változott a gondolkodásmódja. Úgy érezte, új inspirációkra van szüksége, és egyre erősebben visszavágyott gyermekkora helyszínére. Mivel egy ideje lifestyle brand therapistként tevékenykedik, munkáját az ország bármely pontjáról végezheti, azaz a helyhez kötöttség nem gátolta álma valóra váltását.
A helyszín energiáramlása határozta meg a házat
„Felszámoltam a budapesti életemet – előzőleg a barátaim nagy része már meghozta ezt a döntést –, és vásároltam egy telket a Balaton déli partján – kezdi a történetét Franciska. – Eleinte kész házakat nézegettem, de túl konkrét elképzeléseim voltak arról, hogy milyen látványra szeretnék hazaérni. Végül úgy határoztam, belevágok egy olyan otthon létrehozásába, amely valóban minden tekintetben megfelel az igényeimnek. Megkerestem a nagy léptékű luxusházai révén ismertté vált Őrfi Józsefet. Akkortájt már kialakulóban volt az úgynevezett Égigérő Házak projektje, amelynek keretében pajta jellegű, kisebb és fenntartható megoldásokat kínált. Ebbe a koncepcióba tökéletesen beleillett az én célkitűzésem, hogy adott keretből emberközpontú, környezettudatos lakóingatlant alkossunk. Azt is lényegesnek tartottam, hogy a telken álló fák ne essenek az építkezés áldozatául – a munka során gyakorlatilag kikerültük őket.”
Több hónapos együtt gondolkodás következett, amelyben mindinkább főszerepet kapott a holisztikus térrendezés. Franciskát annyira magával ragadta a téma, hogy elkezdte tanulni ezt a speciális lakberendezési filozófiát. A tervezésnél többek között a tájolást és az energiaáramlást is figyelembe vették. Az európai szokásokkal ellentétben ezért lett nyitottabb az északi, északkeleti oldal, ahonnan sok napfény árad be a konyha-ebédlő-nappali hármasába, míg a déli, délnyugati oldal zártabb. Utóbbi részre került a kisebb alapterületű hálószoba is.
Kollár Franciska: 63 négyzetméteren minden elfér
A földszinten kapott helyet a közösségi tér, a fürdőszoba és a hálószoba, a tetőtérben pedig a vendég- és a dolgozószoba.
„Mivel a hasznos alapterület 63 m2, és átrendezésre sincs igazán lehetőség, már a ház tervezésekor tudnom kellett, melyik bútor hová kerül. Nem vásárolhattam felesleges darabokat. A költözés előtt sok mindent eladtam vagy elajándékoztam, ez is jelképezte az új életem kezdetét – magyarázza a tulajdonos. – Beláttam, hogy nincs értelme magammal cipelni olyan tárgyakat, amelyekhez évek óta nem nyúltam. A nagymamámtól kapott vitrinhez és Singer varrógéphez azonban ragaszkodtam. A kevesebb holmi ellenére – a kis lakótér miatt – nagy figyelmet fordítottunk a tárolásra. Gyártattunk néhány beépített szekrényt, a lépcső alatt kialakítottunk egy kamrát, és van egy tároló, amely a szabadból nyílik. Eredetileg kazánház lett volna, de aztán korszerűbb fűtési módot választottunk.”
A környezettudatos szemlélet egyértelműen látszik a gépészeten és a felhasznált anyagokon. A fal nem engedi be sem a hideget, sem a meleget, ugyanakkor kifelé szellőzik az épület. Mivel hőszivattyúra és napelemre nem volt elegendő a keret, inverteres klímát szereltek fel, emellett a hálószobában és az emeleti vendégszobában egy-egy norvég fűtőpanel, a nappaliban pedig fatüzeléses kályha gondoskodik a kellemes hőmérsékletről.
Természetes anyagok a térben
– A ház belsejében is igyekeztem természetes anyagokat használni; a vizes helyiségek kivételével mindenhová fapadló került, és környezetbarát festékekkel dolgoztunk. A fürdőszobában a mosdó folyami kőből készült, a pult pedig csónaklakkal kezelt tölgyfából. Fontos volt számomra az is, hogy sok növény vegyen körül. A konyhaablakból a veteményeskertre látok, és rengeteg zöld vagy organikus mintás felület található az enteriőrben, ilyen például a konyha csempéje. A hálószoba falát magnóliával díszített indákkal dekoráltam, mivel ez az egyik kedvenc virágom – mutatja a látványos elemeket. – Az életmódom sokat változott, amióta itt lakom, alig eszem húst, a zöldséget, gyümölcsöt a saját kertemből vagy az általam szervezett termelői piacról szerzem be. Részben ez az oka, hogy sok új ismeretséget kötöttem, és kimondottan jó viszonyban vagyok a szomszédokkal.
A baráti összejövetelek helyszíne késő tavasztól kora őszig a kert és a kényelmes terasz, de a nagy üvegfelületeknek és a sok növénynek köszönhetően teljesen elmosódik a kint és a bent határa. Franciska gyakran üldögél a szabadban Lunával, a kutyájával, és az sem ritka, hogy két munkafázis között úszik egyet a tóban, ugyanis a Balaton sétatávolságra van. „Olyan megoldásokat is alkalmaztunk, amelyek némileg nyaraló jellegűvé teszik a házat, ám ez egyáltalán nem meglepő a magyar tenger közelében – magyarázza Franciska, majd hozzáteszi: – Én szerencsére egész évben itt lehetek, nem csak a főszezonban élvezhetem a tó és a táj látványát. Különösen szeretem, amikor a fedett teraszra behúzódva nézhetem a hirtelen jött záport, és a friss levegőbe szippantva érezhetem az eső illatát…”
Ha alaposabban is szemügyre vennéd ezt a csodás balatoni házat, lapozd fel a Lakáskultúra augusztusi lapszámát! Gyönyörű fotókon mutatjuk meg beenne ezt a szívből szerethető otthont. Keresd a magazint az árus helyeken!
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon és az Instagramon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!