Budapest 2030-ra Közép-Európa vezető kreatívipari központja lehet, és ehhez már fontos lépéseket tettek meg az illetékesek. A design és a divat a két legfonosabb terület.
Design és divat: sokan a kifutókkal és a magazinok címlapjaival azonosítják ezt a két szót, holott ezek a területek komoly gazdasági és társadalmi értéket is képviselnek – vallja Jakab Zsófia, a Magyar Divat & Design Ügynökség vezérigazgatója. A Telex újságírója e két a területről kérdezte a miniszteri biztost, hangsúlyt fektetve arra, hogy vajon miért van szükség állami koordinációra és pénzre a kreatíviparban.
Jakab Zsófia válaszában kiemelte, hogy a kreatív vonal az egyik leggyorsabban növekvő gazdasági ágazat itthon és nemzetközileg egyaránt. Magyarországon ma már a GDP közel 3 százalékát adja, ez a második legdinamikusabban növekvő szektor. Fontos tény az is, hogy a világ élvonalában is bevett gyakorlat a terület stratégiai alapú állami támogatása.
Miért nonprofit az ügynökség?
S hogy miért nonprofit az ügynökség áll a magyar kreatívipat mögött? Jakab Zsófia elmondta: „A nonprofit működés nálunk nemcsak jogi forma, hanem értékvállalás is. Ez azt jelenti, hogy az ügynökség működésének célja nem az anyagi haszonszerzés, hanem állami szakmai koordinatív szervezetként iparágfejlesztő programok kialakítása és megvalósítása. Nem versenytársai vagyunk a kreatív vállalkozásoknak, hanem partnerei”– hangsúlyozta. A nonprofit jelleg szerinte biztosítja, hogy hosszú távú, közérdeket szolgáló fejlesztésekben gondolkodjanak, nem piaci alapon, hanem „értékteremtés mentén” hozzanak létre szakmai platformot. Megjegyezte: mint minden állami szerv esetében, az MDDÜ gazdálkodása is teljes mértékben nyilvános és átlátható, évente készítenek pénzügyi és szakmai beszámolót.
Budapest lehetne a régió vezető kreatívipari központja
Az MDDÜ a Nemzetgazdasági Minisztérium felügyelete alá tartozik. Magyarország Versenyképességi Stratégiája 2024–2030 című szakmai anyaga kiemelten kezeli az iparágat, az ágazati koordinációt, a hazai beszállítók megerősítését és az innováció támogatását. Az ügynökség alapításakor négy stratégiai pillért fektettek le – hazai stabilitás megerősítése, exportösztönzés, gyártás- és oktatásfejlesztés. „Azért dolgozunk, hogy Budapest 2030-ra Közép-Európa vezető divat- és kreatívipari központja legyen – és ehhez már fontos lépéseket tettünk”– árulta el Jakab Zsófia. – Célunk, hogy egyre több honfitársunk válasszon magyar tervezői darabokat, vagy több nemzetközi viszonteladó polcán jelenjen meg magyar lakberendezési kiegészítő vagy ruha. De ugyanígy fontos, hogy növeljük az iparági szakmunkák presztízsét, erősítsük a tehetséges alkotók vállalkozási ismereteit. Illetve segítsük a kiemelkedő minőségben gyártó textil-, illetve bútoripari gyártók fejlődését is” – magyarázta Jakab Zsófia. Hozzátéve, hogy ezeket az alapelveket fektették le a 2030-ig szóló Nemzeti Divatipari Stratégiában is. A programtervet széles körű szakmai egyeztetések és kutatások előzték meg még 2020-ban. Az akkor kialakított szempontokra azóta is iránytűként tekintenek.
A fejlődés fontos motorja: oktatás és gyártás
A négy pillér közül az oktatás és a gyártás kulcsszerepet kap. Jakab Zsófia leszögezte: a hazai divat- és designoktatás versenyképessége nélkül nincs hosszú távú fejlődés. Fontos hangsúlyozni, hogy az oktatásfejlesztés alatt nem oktatási reformot értenek, hanem a szakmai tudást kiegészítő vállalkozási ismeretek fejlesztését és elterjesztését. „A magyar könnyűipar és bútoripar évtizedeken át meghatározó szereplője volt a nemzetközi piacnak. Ez pedig a magas színvonalú kézművestudásnak, a precíz kivitelezésnek és az innovatív megoldásoknak köszönhető” – emelte ki. A hazai gyártók ma is erős szakmai alapokra építenek, ezért számos nemzetközi luxusmárka gyártat a mai napig Magyarországon. Feladatuk, hogy a gyártók és tervezők összekötésével emeljék a magas hozzáadott értékű termelést.
Lehet fejleszteni a hazai kreatívipart
„A kreatívipar a világ GDP-jének 3 százalékát teszi ki, és 2030-ra további 45 százalékos növekedés várható. A hazai szektor magyar gyártási kapacitásokat tart életben, magasan képzett munkahelyeket teremt” – világított rá a Magyar Divat & Design Ügynökség vezérigazgatója. Ahogy a nemzetközi minták is mutatják, egy ilyen összetett ágazat csak stratégiai alapon fejleszthető, ezért hozták létre az MDDÜ-t, amely professzionálisan, a külföldi jó gyakorlatok alapján támogatja a szektort. Jakab Zsófia szerint ezek az ágazatok a nemzeti export, az innováció és az iparpolitika szerves részei, a legnagyobb világvárosok – London, Párizs, Szöul, Milánó – pedig már bizonyították, hogy a kreatívipar nem csupán kulturális érték, hanem gazdasági húzóerő is.
Külföldi hódításra készülő magyar cégek
A vezérigazgató tisztázta: az ügynökség megalakulása óta mindössze egyetlen inkubátorprogramjuk esetében biztosítottak közvetlen anyagi támogatást. Az MDDÜ működésének fókusza alapvetően szakmai támogatáson alapul, leginkább a láthatóságot és az üzleti kapcsolatépítést igyekeznek elősegíteni, ugyanakkor az edukációra is törekednek. „Törekszünk arra, hogy a stabil hazai szereplők, az exportpiacra lépés előtt álló márkák és a fiatal tehetségek egyaránt lehetőséget kapjanak. Minden elindított programunk esetében nyílt jelentkezési lehetőséget biztosítunk a tervezők, márkák, műhelyek, ipar- és képzőművészek számára. A kiválasztás teljesen transzparens, nyilvános szakmai kritériumok mentén, független szakértői testület bevonásával zajlik. Emellett a rendezvényeinket jegyző kurátorok, építészeti irodák számára is már nyilvános pályázatokat hirdetünk. Cél, hogy az iparág minél több szereplőjének lehetőséget nyújtsunk a bemutatkozásra” – sorolta az eddig elért eredményeket Jakab Zsófia.
Magyar tervezők a világ porondján
A Budapest Central European Fashion Week (BCEFW) az egyik legmarkánsabb eredményük. 2018 óta több mint 150 hazai és régiós márka mutatkozott be, szezononként 5-6 ezer látogatóval, 27 országból érkező újságírókkal és szakmai vendégekkel. Az eseményhez több mint 250 nemzetközi és 1600 hazai sajtómegjelenés kapcsolódik, amelyek valódi piaci láthatóságot biztosítanak a tervezőknek. A BCEFW mára erős szereplővé tette Budapestet az európai divattérképen, és erős kapcsolódási ponttá vált a nemzetközi szakmában is.
A vezérigazgató beszámolt arról, hogy az ügynökség tevékenysége ennél jóval szélesebb. Divatoldalon több mint 140 hazai márkát és gyártót vontak be mentor- és fejlesztési programokba, és 50-nél is több hazai és nemzetközi eseményen jelentették meg a magyar tervezőket Milánótól Dubajig. A design területén a magyar tervezők termékei eddig 14 nemzetközi designhéten mutatkozhattak be az ügynökség koordinálásában. A Budapest Design Week során tavaly több mint 130 eseményt fogtak össze, míg a 360 Design Budapest keretében öt átfogó hazai kiállításon prezentálták a kortárs magyar design élvonalát.
A design az élet szinte minden területén jelen van
Jakab Zsófia szerint inkább gazdasági pillérként kell tekinteni a divat és a design ágazatra, amit adatokkal is alátámasztott: a textil- és ruházati ipar 2019-ben árbevételének több mint 80 százalékát exportból realizálta, 2010 és 2019 között az exportárbevétel 76 százalékkal nőtt. A szektor több mint 70 ezer embert foglalkoztatott, és nagyon fontos szerepe van a hátrányos helyzetű térségekben, különösen a női foglalkoztatásban. Egy 2023-as kutatás szerint pedig több mint 7000 vállalkozás működött Magyarországon textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártásának területén. Jellemzően kis- és középvállalkozások révén helyi szinten biztosít stabil munkalehetőséget.
„A design kapcsán talán ritkábban merül fel, mégis gyakori félreértés, hogy csupán esztétikai kérdésről van szó. Holott a design az élet szinte minden területén jelen van: a bútoroktól a közlekedésen és egészségügyön át a csomagolásig és az oktatásig. Nem csupán szép tárgyakat, hanem jól működő rendszereket jelent, amelyek érdemben formálják a mindennapokat.”
Bővülő horizont: játékipar és szépségipar
A vezérigazgató szerint a desig és divatipart ma már nem lehet önmagában kezelni, mivel globális és hazai szinten is egyre inkább összefonódik más kreatív és technológiai ágazatokkal. Az MDDÜ tevékenysége ezért ma már túlmutat a klasszikus értelemben vett divat vagy formatervezés támogatásán. Az idei évtől céljuk, hogy a kreatívipar több területét segítsék koordinációval. A hagyományos iparági bázis mellett komoly potenciállal bír a hazai digitális és analóg játékfejlesztés, illetve a szépségipar területe is. Ennek értelmében átfogó felmérést és iparági konzultációt indítottak a szépség- és játékipari cégek működésének feltérképezésére. Megismétlik korábbi kutatásukat a divat-, designipar területén is.
Globális trendek és nemzeti prioritások
A világ legsikeresebb gazdaságai – Franciaország, Olaszország, az Egyesült Államok vagy Dél-Korea – régóta stratégiai ágazatként kezelik a kreatívipart. „Az MDDÜ feladata, hogy megteremtse a magyar kreatívipari szereplők versenyképességének feltételeit, lehetővé téve exportképes, fenntartható márkák létrejöttét” – zárta gondolatait Jakab Zsófia.
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon és az Instagramon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért. Valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!
A Forms Design alapítójának, Horváth Máténak a Stretch nevű széke bejutott a PULSE Award termékdesign kategóriájának döntőjébe. Ez az első alkalom, hogy magyar tervező szerepel a rangos közép-európai díj shortlistjén. A szék tavaly a Red Dot Awardon is díjazott lett.Érdekel!
Egy magyar tervezésű széket csodálnak Európa vezető dizájnerei
