Lajta Béla a korát megelőző, „modern városépítő” volt, számos világszínvonalú épületet hozott létre tragikusan rövid élete során.
Lajta Béla Budapesten született 1873-ban, Leitersdorfer Dávid szabómester negyedik gyermekeként. A századfordulón már az elegáns Petőfi Sándor utcában volt a családi üzlet, a főváros egyik legdivatosabb szabósága.
A másodszülött Henrik betársult a cégbe, amely a továbbiakban a „Leitersdorfer D. és Fia” nevet viselte, bár később Rudolf, a legfiatalabb fiú is csatlakozott. 1908-ban a fivérek Lajtára magyarosították nevüket, de a cég tovább őrizte a márkanévvé vált apai vezetéknevet.
Lechner Ödön nyomában
Míg Lipót, a legidősebb fiú bőrkereskedő lett, a művészi vénájú Béla a Műegyetem építész szakán végzett 1895-ben. Ezután öt évig utazgatott Európában, az építészeti és művészeti emlékeket tanulmányozta. Németországban és Angliában neves építészek mellett dolgozott, így megismerkedett a legújabb irányzatokkal is. Hazatérve először kisebb megbízásokat kapott, üzleteket, üzletportálokat és családi villákat épített Lechner Ödön magyaros szecesszióját követve. Magyar-zsidó kettős identitása nagyban meghatározta munkásságát. Egy jellegzetesen magyar építészeti stílus megteremtésén fáradozott, ezért kitartóan kutatta a népi kultúrát, előszeretettel alkalmazta például az erdélyi fafaragások és hímzések motívumvilágát. Ugyanakkor zsidósága mindvégig fontos maradt számára, hitközségi tisztséget töltött be, és sok műve a zsidó közösséghez kötődik, mint első jelentős középülete, a Mexikói úti Vakok Intézete vagy a Salgótarjáni úti zsidó temető épületei, illetve több mint harminc síremléket is tervezett.
Lajta Béla, az art deco magyar előfutára
A Paulay Ede utcai Parisiana mulató (ma Új Színház) tömbszerű, szürke márványhomlokzata és geometrikus formái túlléptek a szecesszión, a 20-as évek art decóját előlegezték meg – 1907-ben. A Vasárnapi Újság cikkírója szerint „Lajta Béla az újat nemcsak akarja és érzi, hanem már meg is formálta. Új formákat, új ritmust alkotott, az építészi monumentalitásba új elemeket vitt”.
Ez talán még igazabb a Vas utcai kereskedelmi iskolára. Lajta a rá jellemző alapossággal maga tervezte meg a fővárosi iskolaépítési program legnagyobb költségvetésű épületének minden részletét, bútorokat, lámpákat, a terrazzopadló mintáját, sőt a folyosók vörösréz kapcsolótábláit is.
A magyar ipar és főváros büszkesége
Fő művét, a két világháború közötti modernizmus jegyeit magán viselő Rózsavölgyi-házat a testvérei megbízásából tervezte 1912-ben. Aa családi szabóságot vezető két fivér ugyanis elhatározta, hogy saját üzletbérházat épít a Szervita téren. A Budapesti Hírlap így számolt be a különleges épület átadásáról: a Leitersdorfer D. és Fia szabócég felavatta „hatalmas palotáját, amely nemcsak büszkesége a magyar iparnak, de egyik legértékesebb alkotása, legszebb látványossága a fővárosnak”. 1918-ban született egyetlen gyermeke, Erika, de Lajta Béla életműve az első világháború kezdetére gyakorlatilag lezárult. Súlyos betegsége miatt egészségi állapota rohamosan romlott. Egy bécsi szanatóriumban hunyt el 1920-ban, 47 éves korában.
Lakáskultúra Online ott van a Facebookon és az Instagramon is! Lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!
Ez is érdekelhet
Fotópárokon a történelemmel átitatott, mesélő utcák: így változott meg a Naphegy és környéke
Budapest első és legrégebbi kerülete, sőt talán az egyik legélhetőbb is. Karnyújtásnyira a belváros, ám a környék igazi zöldövezet, tele romantikával és történelmi emlékekkel, legendákkal – a csodás panorámáról már nem is beszélve. Most a Fortepan által gyűjtött és a Cordia által idén tavasszal készült képpárokkal nézzük meg, hogyan változott a környék az évszázadok során.
