A 20. század egyik jelentős építészeként számon tartott Breuer Marcell eredetileg festőművésznek készült.
Valójában Breuer Marcell mindössze hat hetet töltött a bécsi Művészeti Akadémián, majd barátja invitálására Weimarba költözött, és csatlakozott a Bauhaus iskolához. Csupán 23 éves volt, amikor 1925-ös munkája forradalmasította a bútorgyártást; a hajlított acélcsövekből készült, bőrrel kombinált karosszéket az iskolában tanító Kandinszkij számára tervezte, és a festő tiszteletére nevezte Vaszilij széknek. Breuert – akit a barátai csak Lajkónak becéztek – a legenda szerint kerékpárjának csőváza, egészen pontosan a kormányszerkezet felépítése vezette arra a felismerésre, hogy az acélcsőszerkezetben hatalmas lehetőség rejlik, hiszen a bicikli váza könnyen hajlítható és jól bírja a terhelést.
A könnyűszerkezetes bútorok hatalmas sikere befolyásos művészbarátainak is köszönhető, ugyanis a meghatározó mesterek, Gropius, Moholy-Nagy vagy Alvar Aalto előszeretettel használták ezeket otthonaikban. A konzolos megoldás, amikor a bútor vázát egyetlen hajlított cső adja, tökéletesen megfelelt a kor szellemi és technikai igényeinek, és később ez az elv – a súly és a nyomás egyenletes elosztása – fontos szerepet kapott Breuer építészeti munkáiban is. Breuer egész életében büszkén vállalta magyar származását. A náci hatalomátvétel után, 1934-ben rövid időre Magyarországra költözött, de mivel a Mérnöki Kamara nem vette fel tagjai közé, itthon nem dolgozhatott. Élete végéig bántotta, hogy szülőhazájában egyetlen épület sem őrzi munkásságát. Ennek ellenére Breuer a 20. század egyik legsikeresebb építésze, aki kivételes tehetség volt az arányok, formák és anyagok használata tekintetében.
Az itthoni próbálkozás után Londonban, majd később New Yorkban telepedett le, ahol 1944-ben saját irodát nyitott. A 30-as évektől közel száz házat és középületet tervezett, és bár hivatalos építészmérnöki végzettséget sosem szerzett, az UNESCO párizsi, Y alakú székháza, majd a hatvanas években tervezett New York-i Whitney Museum of American Art a 20. század meghatározó alkotói közé emelte.
