Hogyan fogunk élni, hogyan rendezkedünk be? – tette fel a kérdést a ’20-as években a Bauhaus atyja, Walter Gropius. A weimari Bauhaus Múzeum napjainkban a jelen és a jövő életvezetési kihívásaira keresi a választ.
Egyedülálló, hogy a 2019-ben 100. születésnapját ünneplő Bauhaus milyen markáns nyomot hagyott maga után. A 20. század első felének legjelentősebb művészeti intézménye rövid, de aktív működése során alapjaiban változtatta meg a tervezési és lakberendezési kultúrát. A jubileumra egész Németország lázasan készült, és az évfordulóra hazánkban is számos izgalmas eseménnyel és kiállítással emlékeztek.
Nagy múltú kisváros
A türingiai Weimar régóta kulturális-szellemi központ, a 19. században az ókori Rómához hasonlították. Itt élt és alkotott Goethe és Schiller, de Bach és Liszt ugyancsak részt vett az udvari színház munkájában. 1919-ben pedig két iskola összevonásával létrejött az Állami Bauhaus, Walter Gropius kezdeményezésére.
Manapság évente 4 millió turista fordul meg Weimarban. A város 14 épülete szerepel az UNESCO világörökségi listáján, a Bauhaus eredeti központja 1996-tól tartozik közéjük. A weimari köztársaság bukása után Hitler itt tartotta meg pártja kongresszusát, és a várostól mindössze néhány kilométerre található Buchenwald, ahol a náci uralom időszakában 50 000 embert gyilkoltak meg.
Mementó és középület
Hároméves építkezési időszakot követően 2019 tavaszán adták át Weimarban az új Bauhaus Múzeumot. Több száz elképzelés közül választották ki Heike Hanada berlini építész munkáját, aki Benedict Tonon professzorral együtt dolgozta ki a terveket.
A betonalapzatú monolit kocka a Bauhaus tér- és időfelfogását jelképezi. Kiemelt figyelmet fordítottak a fenntarthatóságra, a múzeum födémszerkezetének bordázata termikusan aktiválható, energetikai szempontból tökéletesen megoldott az épület légkondicionálása, az energiafelhasználás pedig optimális szinten tartható.
Az épületet kívülről különleges, nem áttetsző üvegpanelek borítják, és éjjelente 24 sor LED világítja meg. A lenyűgöző esti fényjáték egyfajta főhajtás a nácik által a buchenwaldi koncentrációs táborba hurcolt emberek előtt.
A beszédes dizájn a múzeum számos részén megjelenik, például a Berlinben élő argentin művész, Tomás Saraceno térplasztikáján, amely a lobbyban kapott helyet. Az egymásba fonódó gömbök hálóként futnak a falakon, és a Bauhaus globális hatásáról mesélnek. A fény jelképesen a Bauhaus fő üzenetére utal, miszerint a kreativitás, a humánum és a szellem erejét semmilyen elnyomó hatalom nem képes legyőzni.
Téren és időn túl
Külső megjelenését tekintve egy minimalista betonkocka, ám ötszintes épületet rejt magában, kétszintenként nyitott, egymásra utaló terekkel. Első pillantásra nehezen érthető a koncepció, de a két oldalról megközelíthető kiállítótér-együttes sajátos ritmust visz az épületbe, tökéletes közeget biztosít a Bauhaus különböző irányzatainak és Gropius hagyatékának a bemutatásához.
A múzeumban korabeli zene szól, így nem csoda, hogy a 2000 m2-es épületben barangolva az 1920-as években érzi magát a látogató. És teljesen érthető, hogy a kiállításról távozva sok emberben felmerül a kérdés: hogyan tehetnénk mi magunk kreatívabbá a világot?
Alkotás és művészet
A Bauhaus a 20. század első felének meghatározó jelentőségű intézménye. Az iskola kiemelkedő szerepet játszott a nevelési módszerek és az alkotóművészet megújításában. A Bauhaus-eszme azonban több ennél, átfogó szellemi program, amely a művészet és az ipar, illetve a technika közötti szakadékot próbálta áthidalni.
Urbanisztika
Művészfalu Józsefvárosban
A magával ragadó százados úti művésztelep letűnt korok hangulatát idézi: zárt parkos alkotó- és lakótér, pár lépésre a Kerepesi út és a Hungária körút találkozásától.
