Ebben az időben olyan nagynevű mesterek tanítottak az iskolában, mint Johannes Itten, a színdinamika egyik megalapozója, az amerikai Lyonel Feininger, a szobrász Gerhard Marcks, majd Paul Klee, Oskar Schlemmer, Adolf Meyer, majd Vaszilij Kandinszkij és Moholy-Nagy László, a magyar fotóművész, így a festőművészettől a textiltervezésen át a fotóművészetig minden művészeti ág helyt kapott az egységes szemléletben. A későbbiekben Dessauba költözött át az iskola, majd 1930. és 1933. között Mies van der Rohe vezetése alatt a Bauhaus képzési szelleme határozottan az építészoktatás felé tolódott. Az építészképzést megreformálták és az építészetet művészetként értékelték, amelynek fő kérdései a tér, az arányok és az anyag. Ezt képviselte mintaháza is, amelyet a Bauhaus 1931. évi kiállítására tervezett. Ezen a tárlaton a klasszikusan Bauhaus-szellemű építészek, köztük Josef Albers üvegfestő, vagy a magyar származású Breuer Marcell építész és formatervező jellegzetes kislakás-terveket állított ki, míg Mies terve az exkluzív lakásépítés kielégítését célozta.
A Bauhaus képviselői szembekerülvén a náci Németország elveivel az Egyesült Államokban folytatták munkáikat. Stílusuk annyira népszerűvé vált, hogy nemcsak lakóházak, de iskolák, hivatalok, és irodák is épültek e stílusban. A formatervezők munkáikban szintén a letisztult irányvonalat követték. A Bauhaus enteriőr jellemzői a nagy terek alkalmazása és az egyszerű formavilág, az óriás üvegablakok és az építészeti struktúra láttatása. A fém, üveg, kő, tégla használata. A bútor- és tárgytervezésben szintén a funkcionalizmus volt a vezérelv, az általuk tervezett tárgyak még manapság is modernnek tűnnek, és neves külföldi gyártók jelenleg is gyártják, forgalmazzák. Egy-egy ilyen tárgy a lakásban nem csupán egy bútor, de tisztelet a design alkotóművészete előtt. A mai napig kedvelt épületek és bútorok tervezői többek között Breuer Marcell, Frank Lloyd Wright, Le Corbusier, Alvar Aalto. Ennek a stílusnak elveit követte a szintén nagy hatású minimál.
