Újraszabályozott fogyasztói hitelezés

A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény megalkotása, valamint az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosítása eredményeként idéntől új és hatékonyabb jogszabályi garanciák állnak rendelkezésünkre a bankokkal szembeni kiszolgáltatottságunk ellentételezéseként.

* A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény elfogadásával és egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításával a jogalkotó kibővítette a hitelfelvevői érdekeink védelmét célzó garanciális szabályok körét. Az új jogszabályok több ponton módosították a hitelnyújtás szabályait és lényeges újításokat intézményesítettek a hitelek kereskedelmi kommunikációjára, a szerződéskötést megelőző tájékoztatásra, a hitelképességünk vizsgálatára, a hitelköltségek módosítására, az elállási jogunkra vagy éppen az előtörlesztési lehetőségeinkre vonatkozóan.

* A pénzügyi tárgyú törvénymódosítások kapcsán az egyik legfontosabb újdonság, hogy noha úgynevezett THM plafon bevezetésére nem került sor, de a gyorskölcsönök visszaszorítása érdekében a törvény a jövőben előírja, hogy egy magánszemély évente csak egyszer vehet fel olyan hitelt, aminek teljes hiteldíj mutatója (THM) meghaladja a 65 százalékot és összege nem éri el a 250 ezer forintot. További szigorítás, hogy az ilyen gyorskölcsönök lejárata legfeljebb egy alkalommal és maximum 6 hónappal lesz meghosszabbítható.

* Bár az Országgyűlés a THM-, illetve kamatmaximum bevezetéséről nem tudott megegyezni, a gyakran tapasztalt tisztességtelenül magas előtörlesztési díjakat a jövőben már százalékos plafon fogja korlátozni. Idén márciustól a hitelintézetek csak törvényileg korlátozott mértékű díjat szedhetnek hitelünk részleges vagy teljes előtörlesztéséért. Egyszerű, jelzálogfedezet nélküli kölcsönök esetében – amennyiben az előtörlesztés olyan időszakra esik, amikor a hitelkamat rögzítette – az előtörlesztési díj felső határa éven belüli hitelek esetén fél százalék lesz, míg ha az előtörlesztés időpontja és a hitel lejárta közötti időtartam meghaladja az egy évet, úgy az előtörlesztett összeg maximum 1 százalékát leszünk kötelesek előtörlesztési díj címén megfizetni.

* Jelzáloghiteleknél a hosszabb futamidő és az eltérő sajátosságok, illetve forrásigények okán az előtörlesztésre felszámítható költségek összege eltérően alakul. Ilyen hiteleink esetében az előtörlesztési díj a visszatörlesztett összeg 2 százalékában került maximalizálásra, jelzáloglevéllel finanszírozott kölcsönöknél pedig a díj felső limitje két és fél százalék. Bankunk a fentiek szerint limitált előtörlesztési díjon felül semmilyen további fizetési kötelezettséget nem írhat elő, sőt bizonyos esetekben még erre a limitált díjra sem tarthat igényt. Jelzálogfedezet nélküli kölcsönök esetében ugyanis nem illeti meg előtörlesztési díj a bankunkat, ha az elmúlt 12 hónap alatt egy alkalommal teljesített előtörlesztésünk összege nem haladta meg a kétszázezer forintot. Jelzáloghiteleknél pedig akkor nem kell az előtörlesztésért fizetnünk, ha fennálló tartozásunk nem haladja meg az egymillió forintot és a végtörlesztést megelőző 12 hónapban nem volt előtörlesztésünk.

* A sokat vitatott vételi (opciós) joggal szembeni kiszolgáltatottságunk megelőzése érdekében a törvény semmissé teszi a vételi jog biztosítéki célú kikötésére vonatkozó szerződést, ha a vételi jog az általunk mint hiteladós által lakott lakóingatlanra vonatkozna. Ha bankunknak egy korábban megkötött kölcsönszerződés alapján még érvényes vételi joga állna fenn ingatlanunkon, amelyet nemfizetésünk esetében érvényesíteni kívánna, úgy az általunk lakott ingatlan értékéről szakértői értékbecslést köteles felvenni és a tényleges piaci ár legkevesebb 70 százalékán lesz köteles elszámolni velünk, függetlenül az opciós szerződés alapján általa alkalmazott vételártól. Ha bankunk a vételi joga alapján egyoldalú nyilatkozatával megvásárolta ingatlanunkat, úgy az új jogszabályok egy 90 napos póthatáridőt biztosítanak a számunkra a lakásunk önkéntes kiürítésére.

* Érdemes megemlíteni a bankoknak a hitelszerződés megkötését megelőző szigorú tájékoztatási kötelezettségével és hitelképességünk előzetes értékelésével kapcsolatos rendelkezéseket, valamint a szerződésünk kötelező tartalmi elemeivel vagy éppen a kamat-, díj- és költségváltozásokra tekintettel a bankok szerződésmódosítást megelőző tájékoztatási kötelezettségével összefüggő új és szigorúbb előírásokat. Végezetül nem árt tudni, hogy a jelzálogfedezet nélküli kölcsöneinktől a jövőben a kölcsönszerződés megkötésétől számított 14 napos határidőn belül indoklás nélkül elállhatunk.