? Az országgyűlés még tavaly júliusban szavazta meg az illetéktörvény idén januártól hatályos módosításait, amelyek közül kétségtelenül az egyik legfontosabb és az ingatlanpiacra gyakorolt hatása szempontjából legjelentősebb változás az ingatlanvásárlás illetékterhének érdemi csökkentése volt. Mindez a számok nyelvén azt jelenti, hogy amíg tavaly a lakásvásárlás után a lakás forgalmi értékének négymillió forintig terjedő része után két százalékot, az a fölötti részre pedig hat százalék illetéket kellett fizetni, addig idéntől a négymillió forint feletti részre irányadó hatszázalékos illetékkulcs négyszázalékosra csökkent, vagyis a négymillió forint feletti vételárrész után már csak négy százalék illetéket kell megfizetnünk.
? Abban az esetben tehát, ha lakásunkat idén vásároltuk és annak forgalmi értéke 10 millió forint volt, úgy a tavalyi szabályokkal ellentétben a 440 ezer forintos illetékteher helyett már csak 320 ezer forintot kell fizetnünk. További példákkal élve, egy 12 millió forint értékű lakás esetén 560 ezer forint helyett idén már csak 400 ezer forintot kell fizetnünk, míg egy 40 milliós lakás esetében az új illetékkulcsok alapján 720 ezer forintot fogunk tudni megspórolni.
? Még többet nyerhetünk az új szabályozás alapján, ha telket, üdülőt, garázst, üzlethelyiséget vagy bármilyen egyéb, nem lakásnak minősülő ingatlant vásárolunk, tekintettel arra, hogy a visszterhes vagyonátruházás általános 10 százalékos illetékkulcsa az idei évtől egységesen négy százalékra csökkent. Egy egyszerű példán keresztül ez azt jelenti, hogy ha egy 10 millió forintforgalmi értékű telket tavaly vettünk volna meg, akkor egymillió forint illetéket kellett volna az állam részére megfizetnünk, míg idén ez a tétel már csak 400 ezer forint lesz.
? Az illetéktörvény módosításának fontos célkitűzése volt a gazdasági válság miatt nehéz helyzetbe került ingatlanszerzők megsegítése is. Erre tekintettel a törvénymódosítás többlet türelmi időt biztosít azok részére, akik 2004. október 1. és 2009. május 31. között vásároltak építési telket és az illetékmentesség megszerzése reményében vállalták, hogy a telekre négy éven belül lakóházat építenek. Ez a telekvásárláshoz kapcsolódó speciális illetékmentességi lehetőség az eredeti feltételekkel továbbra is hatályban marad, a változás tehát csupán annyi, hogy a mentességet biztosító időszak most hat évre nyúlik meg azok számára, akik a fenti időszak alatt vásárolták az építési telküket és ennek megfelelően még a válság előtt vállaltak kötelezettséget a lakóházépítésre. Mivel a törvénymódosítás szerint a hatéves türelmi idő nem jár automatikusan, ezért fontos hangsúlyozni, hogy az erre irányuló kérelmünket legkésőbb az eredeti négyéves határidő lejárta előtt az adóhatóság felé be kell terjesztenünk.
? Ugyancsak alapvetően a bajba jutott lakáshitelesek megsegítését célzó kedvezmény, hogy a jövőben nem kell ajándékozási illetéket fizetnünk, ha a hitelező bankunk elengedne bizonyos követeléseket saját és családtagjaink megélhetési ellehetetlenülésének megakadályozása érdekében, a velünk azonos helyzetbe kerültekkel egyenlő elbánás elve alapján. E feltételek fennállásáról és ennek megfelelően az illetékmentesség igénybevétele céljából a törvénymódosítás szerint a bankunknak kell majd az igazolást kiállítania.
? Végezetül érdemes említést tenni a társaságokba apportált ingatlanok forgalmának illetékkötelessé tételét célzó új rendelkezésekről. Mint az talán már közismert, az illetékfizetés elkerülésének bevett technikája volt, hogy az értékesítésre szánt ingatlanra egy társaságot alapítottak, azaz az ingatlant egy kifejezetten e célból létrehozott társaság vagyonába apportálták, a vevő pedig az ingatlanra irányadó 10 százalékos illetékteher megspórolása céljából nem az ingatlant, hanem magát az "ingatlanos társaságot" vásárolta meg.
? Ennek az elsősorban iroda, illetve kereskedelmi célú ingatlanok átruházására kialakult illetékelkerülési gyakorlatnak a felszámolása céljából a módosítások illetékkötelessé nyilvánították a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság legalább 75 százalékos arányú megszerzését. A fizetendő illeték alapját a cégben lévő ingatlan forgalmi értéke és a cégben megszerzett részesedésünk aránya határozza meg. Maga az illetékfizetési kötelezettségünk az új szabályozás szerint akkor keletkezik, ha az ingatlanos cégben általunk és esetlegesen a közeli hozzátartozóink (illetve ezek többségi tulajdonában álló társaságok) által megszerzett vagyoni betétek (azaz pl. részvény vagy üzletrész) aránya eléri vagy meghaladja az összes vagyoni betét 75 százalékát. Fontos ugyanakkor megemlíteni, hogy az illetékkötelezettség csak az idén januártól megszerzett vagyoni betétekre vonatkozik, azaz a múltban megszerzett részesedés után a jövőben sem kell illetéket fizetnünk.
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért!
