Két lépcsőben érkező hitelszigor

A kormány múlt évben megtartott utolsó ülésén fogadta el a körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról szóló rendeletét, amit két lépcsőben kívánnak még az idei év során bevezetni. Első lépésben a kormány már idén márciustól maximálta a jelzálog- és gépjárműhitelek mértékét, továbbá júniustól személyre szabott hitelképességi limit meghatározását írja elő valamennyi kölcsöntípus folyósításához.

A rendelet idén márciustól hatályos előírásai gyakorlatilag tételesen leszabályozták a lakáskölcsönök és egyéb hiteltípusok esetében előírt és elvárt önerő mértékét. Ennek megfelelően, ha a jövőben lakáshitelt akarunk igénybe venni, akkor a banktól igényelhető, illetve a pénzintézet által folyósítható kölcsönösszeg maximális mértékét a fedezetül felajánlott (alapesetben a megvásárolni kívánt) ingatlanunk forgalmi értéke fogja meghatározni. Az új szabályozás szerint ugyanakkor az sem mindegy, hogy forint- vagy devizaalapú kölcsönt akarunk-e igénybe venni, miután az ingatlanunk értékének és a folyósítható kölcsönösszegnek a számszerű arányát a kormány az igényelt kölcsön devizanemétől függően eltérő mértékekben határozta meg.

A fenti újítások a számok nyelvén azt jelentik, hogy forinthitel esetében a kihelyezhető kölcsön összege a fedezetként felajánlott ingatlanunk értékének legfeljebb 75 százaléka lehet, míg euróalapú hitel esetében ez az arány 60 százalék, minden más devizanem - így svájci frank - esetében pedig a kölcsönösszeg maximuma az ingatlanunk forgalmi értékének 45 százaléka lehet. Ha ingatlanlízingben gondolkodunk, úgy a kép kicsit kedvezőbb. Pénzügyi lízing esetében ugyanis a fenti arányok rendre öt százalékkal magasabbak, azaz devizanemtől függően 80, 65 és 40 százalék.

Megfelelő önerő hiányában tehát a jövőben aligha lehet esélyünk ingatlanfedezetű kölcsönért folyamodnunk, a hitelezési szigorítások sora azonban ezzel még nem zárul le. A kormányrendelet idén június 11-től hatályba lépő rendelkezései ugyanis kizárják annak a lehetőségét is, hogy a bankok kizárólag fedezeti alapon kölcsönt nyújthassanak. Ezek a második lépcsőben bevezetésre kerülő rendelkezések a körültekintő hitelezési gyakorlat előmozdítása érdekében valamennyi pénzügyi intézmény számára előírják, hogy júniustól kizárólag hitelképességi, illetve hitelezhetőségi vizsgálat elvégzése alapján nyújthatnak számunkra kölcsönt. Az új rendelet értelmében a bankoknak saját belső szabályzatot kell készíteniük, amelyben rögzítik, hogy kiknek, milyen feltételekkel nyújthatnak hitelt, mit vesznek figyelembe jövedelemként, illetve milyen igazolások és egyéb nyilatkozatok meglétét teszik kötelezővé a hitelfelvételhez.

A belső szabályzatnak azért van különös jelentősége, mert ha június után szeretnénk kölcsönt felvenni, úgy már valamennyi pénzintézet e belső szabályzatában rögzített feltételek szerint lesz köteles lefolytatni a hitelképességi, illetve hitelezhetőségi vizsgálatunkat, továbbá e vizsgálat alapján a bankok kötelesek lesznek megállapítani ránk egy személyre szabott, ún. hitelezhetőségi limitet.

Ez a hitelezhetőségi limit gyakorlatilag az a forintösszeg, ami kifejezi a maximális havi törlesztési képességünket. Kölcsönünk havi törlesztőrészlete tehát a bankunk által kiszámított limitünket nem haladhatja meg és ennek megfelelően a limitünk összegénél nagyobb törlesztőrészletű forintkölcsönt nem is igényelhetünk. Hasonlóan a márciustól hatályos rendelkezésekhez, a hitelképességi limit kapcsán is szigorúbb szabályok fognak vonatkozni a devizaalapú kölcsönökre. Euróhitel esetében a havi törlesztőrészletünk nem lehet magasabb a - forintban megállapított - hitelezhetőségi limitünk 80 százalékánál, míg más devizahitelek esetén a 60 százalékánál.

Mint látható, a jövőben a kölcsön megszerzéséhez elkerülhetetlen lesz, hogy megfelelő mértékű és a bankok számára elfogadható módon igazolható jövedelemmel is rendelkezzünk. Természetesen nem lehet figyelmen kívül hagyni a már meglévő hiteltartozásaink számát és azok mértékét sem, amelyeknek a hitelezhetőségi limitünkre gyakorolt konkrét hatását ugyancsak a bankok belső szabályzata fogja részletekbe menően leszabályozni. E júniusi változásokkal tehát véget érhet a tisztán ingatlanfedezetű hitelek korszaka, és bár a hitelhez jutás lehetősége és az igényelhető kölcsönök mértéke lényegesen korlátozottabb lesz, a hitelezési szigor valószínűleg sokunkat fog rákényszeríteni egy eddiginél lényegesen felelősebb eladósodásra.