? Az engedélyezési kötelezettség kapcsán külön is érdemes kihangsúlyozni, hogy az előbb hivatkozott rendelethez képest az önkormányzatok helyi rendeletei, szabályozási tervei további követelményeket írhatnak elő akár az erkélybeépítés követelményeire vonatkozóan is. Értelemszerűen szigorúbb engedélyezési feltételek vonatkoznak továbbá a műemlékekre és környezetükre, világörökségi területekre, helyileg védett épületekre és épületegyüttesekre is. E körülményekre figyelemmel az erkélybeépítési munkálatok megkezdése előtt feltétlenül érdemes építészhez fordulnunk, továbbá megkeresnünk a területileg illetékes építésügyi hatóságot a beépítési elképzeléseink megvalósíthatóságával és engedélyhez kötöttségével összefüggésben. Fontos tisztában lennünk azzal, hogy az engedély nélküli erkélyátalakításunkra - az esetek többségében - az építésügyi hatóság helyszínelése vagy lakossági bejelentések alapján bizonyosan fény fog derülni. Nem érdemes tehát megspórolnunk a hatósági eljárást, hiszen amennyiben az engedély hiányáról a hatóság tudomást szerez, úgy még az engedélyezési feltételeknek egyébként megfelelően kivitelezett átalakítás esetében is csak a társasház utólagos hozzájárulása és egy komoly építési bírság megfizetése mellett megszerezhető fennmaradási engedély birtokában kerülhetjük el a visszabontási kötelezettségünket.
? Az építésügyi hatósági eljárás, illetve az esetleges építési engedély kényszer mellett erkélyünk beépíthetőségének további jogi korlátja lehet a társasházi törvényben előírt hozzájárulások megléte. A társasházi törvény szerint a lakásunkon belüli bármely tervezett építkezésről, átalakításról (tehát az erkély beépítéséről is) értesítenünk kell a közös képviselőt. Abban az esetben, ha a lakásunkban tervezett építkezés miatt az alapító okiratot nem kell ugyan módosítani, de a belső munkák az alapító okiratban közös tulajdonként megjelölt épületberendezésre (pl. vízvezeték, kémény) történő csatlakozással vagy a közös épületrész, épületberendezés műszaki állapotának megváltozásával jár együtt, az épület biztonságának, állékonyságának megőrzése érdekében kötelesek vagyunk az ilyen munkával közvetlenül érintett tulajdonostársak tulajdoni hányada szerinti legalább 2/3-ának írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát beszerezni.
? Erkélyünk átalakításához a többi tulajdonostársunk előzetes írásos hozzájárulása tehát csak akkor mellőzhető, ha a tervezett építkezés miatt a társasházi alapító okiratot nem kell módosítani és az építkezés az alapító okiratban közös tulajdonként meghatározott épületrészt (tartófalak, közművek közös tulajdonban álló részei stb.) nem érinti. A társasházi lakások erkélybeépítése kapcsán végezetül komoly problémát jelenthet, ha társasházi alapító okiratban szabályozottak alapján lakásunk hasznos alapterületé-nek növekedése a társasházi tulajdonosi arányok módosulását vonja maga után. E körülmény fennállása esetén az erkélybeépítéshez nélkülözhetetlen lesz a társasház alapító okiratának a módosítása is, amelyhez főszabályként valamennyi tulajdonostársunk hozzájárulása szükséges, továbbá a változást be kell jelenteni az ingatlanügyi hatóságnak is, sőt a megnövekedett tulajdoni részarányunkra tekintettel még közösköltség-növekedéssel is számolnunk kell.
Lakáskultúra 2011. május
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért!
