■ Bejelentkezésünkkel egyidejűleg kell nyilatkoznunk az áfa-kötelezettség tárgyában is. A lakóingatlan bérbeadása főszabályként ugyanis mentes az áfa alól, ugyanakkor lehetőségünk van eltérni ettől a főszabálytól és a bérbeadási tevékenységünket az erre irányuló nyilatkozatunkkal adókötelessé tehetjük. Ha ezzel a lehetőséggel nem élünk, akkor a kiszámlázott bérleti díjra értelemszerűen áfát sem kell felszámítanunk és így a bérbeadási tevékenységünkhöz kapcsolódó beszerzéseink forgalmiadó-tartalmát sem vonhatjuk majd le.
■ Ha magánszemélyként kívánunk ingatlan-bérbeadással foglalkozni, úgy nemcsak az áfafizetés tekintetében illet meg választási lehetőség, hanem a személyi jövedelemadó megállapítása során is. Magunk dönthetjük el ugyanis, hogy az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmünk az összevont adóalap részeként adózzon (azaz összevonva más jövedelmünkkel, az szja-tábla szerinti 2 adókulcs valamelyikével), vagy elkülönült jövedelemként (azaz fix 25%-os mértékű adóval).
■ Amennyiben az elkülönült jövedelemként adózó formát választjuk, úgy a bérbeadásból származó jövedelmünk után egységes 25%-os mértékű adót leszünk kötelesek megfizetni anélkül, hogy a befolyó bérleti díjakat össze kellene számítanunk bármilyen egyéb jövedelmünkkel (pl. munkabér, nyugdíj stb.). Ennek az adózási formának a hátránya, hogy a bérbeadásból származó bevétel egésze jövedelemnek fog minősülni (beleértve azt a térítést is, amelyet a bérlőnktől vettünk át a közüzemi és egyéb rezsiköltségekre), azaz nincs lehetőségünk a bevétellel szemben költséget elszámolni. Ezt a méltánytalanságot azzal küszöbölhetjük ki, ha a lakásunk bérbeadásakor átíratjuk a mérőórákat a bérlő nevére.
■ Ha a bérleti díjak után az összevont adóalap részeként kívánunk adózni, úgy a bérbeadásból származó jövedelmünket hozzá kell adni az egyéb jövedelmeinkhez és az adófizetési kötelezettségünk mértékét az önálló tevékenységre vonatkozó szabályokat alkalmazva a 2 kulcsos adótábla alapján kell megállapítani (azaz az adó mértéke 1,9 millió forintig 18% és az a feletti rész 36%-a). Itt annyi előnyt élvezhetünk, hogy költséget is el tudunk számolni a bérbeadásból származó bevételünkkel szemben, sőt ennek módja felől is magunk dönthetünk. Ha a tételes költségelszámolást választjuk, úgy a ténylegesen felmerült és számlákkal igazolható költségeinket számolhatjuk el a bevételünkkel (rezsivel növelt bérleti díjjal) szemben és csak ennek különbözete lesz az adóköteles jövedelmünk. A másik lehetőség a 10 százalékos költséghányad alkalmazása, amikor a rezsivel növelt bérleti díjnak a 10%-a minősül költségnek anélkül, hogy ezt számlákkal igazolnunk kellene (azaz adóznunk csak a rezsiköltséggel növelt bérleti díj bevétel 90%-a után kell).
■ Azt, hogy az adófizetési kötelezettségünknek ténylegesen hogyan kell eleget tennünk, nagymértékben befolyásolja, hogy a bérlőnk adójogi értelemben kifizetőnek, azaz gazdasági társaságnak, illetve egyéni vállalkozónak minősül-e. A bérbeadásból származó jövedelmet ugyanis az éves rendes személyi jövedelemadó bevallás keretében kell bevallanunk, ugyanakkor e jövedelem után már év közben is adóelőleget kell fizetni, és ha a bérlőnk kifizetőnek minősül, akkor a fenti szabályok szerint megállapított 25%-os adót, illetve az önálló tevékenységből származó jövedelem szabályai szerint megállapított adóelőleget is ő fogja megállapítani és levonni a bérleti díjunkból.
■ Abban az esetben, ha a bérlőnk magánszemély, akkor a 25%-os adót, illetve az önálló tevékenységből származó jövedelem szabályai szerint megállapított adóelőleget nekünk kell az adóhatóság részére megfizetni (a választott adózási mód alapján) negyedévenként. Érdemes végezetül megemlíteni, hogy ha az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmünk meghaladja az évi egymillió forintot, úgy egy 14%-os mértékű egészségügyi hozzájárulást is fizetnünk kell a teljes összeg után.
