Fontos kiemelni, hogy az új jogszabállyal olyan mennyiségű építészeti előírás került módosításra, hogy inkább csak kiragadni érdemes belőlük néhány alapvető rendelkezést, amelyek érdemben befolyásolják a jövő lakóépületeit. Ebből a szempontból érdemes rögtön a lakások alapterületi előírásaira, illetve alaprajzi elrendezésére vonatkozó újításokkal kezdeni.
Mi számít szobának?
Alapterület szempontjából változatlan előírás, hogy az új lakások egyik lakószobájának legalább 17 négyzetméteresnek kell lennie, de a jövőben ebbe a területbe nem lehet beleszámítani a szobával azonos légtérben lévő konyhát (amerikai konyhát) vagy étkezőt. A lakóparkok tervezői persze nemcsak ezzel a megoldással ügyeskedtek, hanem a félszobás megoldásokkal is, amelyet azonban az új jogszabály mint fogalmat véglegesen megszüntetett. Ennek megfelelően a nyolc négyzetméter alatti helyiséget (leggyakrabban ezek a hálószobák) a beruházók már nem fogják tudni szobaként eladni, persze a kilenc négyzetméter vagy azt meghaladó méretű helyiségeket már megkülönböztetés nélkül szobaként hirdethetik. A lakások alaprajzi elrendezéséhez kapcsolódó újdonság, hogy kétszobásnál nagyobb lakásban akkor is ki kell alakítani egy külön WC-t, ha a fürdőszobában már van egy. Az illemhelyiségnél maradva rögzítésre került továbbá, hogy az a jövőben sem a konyhából, sem az étkezőből nem nyílhat.
Kellő mennyiségű napfény
Amíg a fenti szabályok a túlzottan apró és zsúfolt lakások kialakítása ellen irányulnak, addig számos vevőbarát rendelkezés született a sötét lakások felszámolása érdekében is. A jövőben a fejlesztők csak olyan lakásokat alakíthatnak ki, amelyekben biztosított a kellő mennyiségű napfény. Ennek érdekében valamennyi új lakás egyik szobájának benapozottnak kell lennie, méghozzá úgy, hogy a napfény az év egy adott napján (február 15-én) legalább 60 percen át ténylegesen besüthessen a lakásunkba. Idekapcsolódik az a hasonló jelentőségű újítás is, miszerint az építtetőnek a lakások túlmelegedésére is figyelemmel kell lennie, és ezért az új épületek kialakítása során építészeti eszközökkel (pl. külső árnyékoló), illetve növényzettel kell biztosítania a túlzott nyári felmelegedés elleni védelmet.
Lift tíz méter magasság után
Az új jogszabály jelentősen átírja a liftek beépítésére vonatkozó követelményeket. A módosítások tömören akként foglalhatók össze, hogy a jövőben a korábbi négy- helyett már a háromszintes épületeknek - ténylegesen a 10 méteres szintkülönbség elérése esetén - is lifttel kell rendelkezniük, illetve minden 13,65 méternél magasabb épületet a személyszállító liften kívül bútorszállító lifttel is fel kell szerelni. Ezek az előírások értelemszerűen a kényelmünket fogják szolgálni (gondoljunk csak a költözködésre), megjósolható azonban, hogy a kisebb lakóparkok esetében a liftépítés jelentősen megdrágíthatja a beruházás költségeit és így a lakások vételárát (sőt akár a későbbi közös költség összegét) is.
Gépkocsik elhelyezése
A módosított építési előírások részletesen foglalkoznak a gépjármű- és kerékpártárolás szabályaival. Ebből a szempontból a legfontosabb újdonság, hogy 2013-tól a hatnál több lakásos társasházakban a gépjárműveket garázsban kell majd elhelyezni, amely a legtöbb esetben előreláthatóan csak a földfelszín alatt lesz kivitelezhető. Ehhez kapcsolódó rendelkezés, hogy gépjárműtárolást elsődlegesen magában az épületben vagy a terepszint alatti építményben (mélygarázsban) kell megoldani. A módosított előírások részletesen szabályozzák a gépkocsik elhelyezésére szolgáló terület méretét is, rögzítve, hogy egy személygépkocsi tárolására szolgáló helyiség - igazodva az autók növekvő méretéhez - legalább 2,70x5,00 méter kell legyen. A kerékpáros közlekedés elterjedését megcélzandó az új szabályozás előírja továbbá, hogy a beruházó lakásonként legalább egy kerékpártároló helyet is köteles lesz kialakítani. Ez természetesen további költséggel fog járni, ugyanakkor a költségracionalizálás érdekében a fejlesztők a tényleges kerékpártároló helyiségek kialakítása helyett valószínűleg be fogják érni olyan fémtárgyak rendszeresítésével, ahol majd le tudjuk lakatolni a biciklinket.
Életminőség javítása
Amint már történt rá utalás, a fentiekben összefoglalt rendelkezések csak töredékei a módosításra került építési szabályoknak és az újdonságok köre még hosszan lenne sorolható. Az adott keretek között éppen ezért csak felhívni érdemes a figyelmet arra a számtalan további előírásra, paraméterre és újdonságra, amely a környezetünk fokozottabb védelme, az esztétikusabb lakókörnyezet megteremtése vagy éppen az akadálymentesítés, azaz a mozgáskorlátozott emberek életminőségének javítása érdekében került megfogalmazásra az OTÉK legújabb módosításában.
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért!
