A „szocpolos lakások” adásvétele

Dr. Stefanits Péter
2007. június 1. 11:57

Sokak számára egy új lakás megszerzése szükségszerűen feltételezi meglévő lakásuk előzetes értékesítését. Az anyagi fedezet előteremtése többnyire csak ez által biztosítható, a lakáscserével járó bonyodalmakat azonban sokszor tovább nehezíti, ha az eladásra szánt lakásunkat annak idején lakásépítési és vásárlási kedvezmény (szocpol) igénybevételével vásároltuk, vagy építettük fel.

A lakáscéljaik megvalósítása érdekében, a meglévő önerő kiegészítéseként sokan éltek az állam által biztosított egyszeri vissza nem térítendő támogatás, a szocpol igénybevételének a lehetőségével. E támogatásért folyamodók a szocpol igénybevételével azonban szigorú kötelezettséget vállaltak az állam irányába, nevezetesen, hogy a támogatással megszerzett ingatlanjukat főszabályként 10 évig nem terhelhetik meg, és azt nem idegeníthetik el. E körülményre tekintettel a „szocpolos lakások” tulajdonosainak a tervezett lakáscserét megelőzően nem árt tisztában lenni a vonatkozó részletszabályokkal.

A szocpol folyósításával egyidejűleg ugyanis a támogatások jogszerű felhasználásának biztosítása érdekében az adásvételi szerződés megkötését követő 10 évre – építkezés esetén az építkezés idejére és a használatbavételi engedély megadását követő 10 évre – a Magyar Állam javára az épülő, a felépült, vagy a megvásárolt lakásra a megszerzett szocpol összegének erejéig jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba. Mindez azt jelenti, hogy, ha a szocpol igénybevételével vásárolt vagy épített lakást 10 éven belül eladjuk, lebontjuk, vagy a lakásigény kielégítésétől eltérő célra (pl. irodának, üzletnek) hasznosítjuk, úgy kötelesek leszünk a kedvezmény folyósított összegét – tehát akár több millió forintot is – visszafizetni.

A szocpol igénybevételével vásárolt vagy megépített ingatlanunkat tehát bármikor lehetőségünk van eladni, ilyen esetben azonban főszabály szerint számolnunk kell azzal, hogy a megszerzett támogatást vissza kell fizetnünk. E szigorú előírás alól kivételt képez, ha az ingatlanunkat az elidegenítési tilalom tartama (10 év) alatt abból a célból kívánjuk értékesíteni, hogy a lakásunk vételárának felhasználásával másik lakást vásároljunk, azt lecseréljük, vagy abból másik lakás építésébe kezdjünk. A helyi önkormányzat jegyzőjétől ugyanis ilyen esetben kérhetjük, hogy a visszafizetési kötelezettségünket függessze fel (építési szándék esetében 3 évre, vásárlásnál 1 évre, ami méltányosságból 1 évvel meghosszabbítható) és ebben az esetben a felfüggesztés időtartamának lejártáig nem kell a kedvezményt visszafizetnünk.

A jegyző általi felfüggesztéssel tehát időt nyerhetünk. Amennyiben ugyanis a felfüggesztés tartama alatt akár vásárlás, akár építkezés útján új lakásra teszünk szert, és számlával, illetve szerződéssel igazolni tudjuk, hogy a régi lakás teljes árát az új lakásra fordítottuk, akkor véglegesen mentesülhetünk a szocpol visszafizetés kötelezettsége alól. Az önkormányzat jegyzője ez esetben intézkedik, hogy a földhivatal a kedvezmény visszafizetését biztosító jelzálogjogot jegyezze át az új lakásunkra és a 10 éves tilalmi idő a jelzálogjog átjegyzését követően már az új ingatlanunkra vonatkozóan fog újra megkezdődni.

A 10 éves elidegenítési tilalmat követően ingatlanunkat természetesen szabadon értékesíthetjük, és az abból befolyó vételár is bármilyen célra felhasználható. Amennyiben azonban a lakásunk értékesítését követően a szocpol visszafizetésére felfüggesztést nem kértünk, vagy, ha erre sor is került, de a felfüggesztés időtartama alatt nem vásároltunk vagy építettünk másik lakást, úgy a kedvezményt az állami költségvetés javára vissza kell fizetnünk. A visszafizetés tényéről a jegyző igazolást állít ki, amelynek alapján törölni lehet a jelzálogjogot a korábbi ingatlanunkról. Fontos hangsúlyozni, hogy ha a korábbi lakásunk elidegenítéséből származó bevételnek csak egy részét fordítottuk az új lakás megszerzésére, akkor az eladási ár és a vételár közötti különbözetet terheli a visszafizetési kötelezettség.

Fontos végezetül megemlíteni, hogy ha vevőként kerülünk abba a helyzetbe, hogy a megvásárlásra kiszemelt lakást annak korábbi tulajdonosa szocpol igénybevételével szerezte meg, akkor az ilyen eladóval kötött adásvételi szerződés alapján a „szocpolos lakásra” a tulajdonjogunkat csak akkor fogja bejegyzi a földhivatal, ha az adásvételi szerződéshez csatolni tudjuk a jegyző igazolását arról, hogy az eladó visszafizette a szocpolt, illetve, hogy ezt a kötelezettségét felfüggesztették.
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért!
Ajánlott cikk címe: A „szocpolos lakások” adásvétele
Legfrissebb cikkek