Catherine Dickens lakberendező ezúttal is saját elképzeléseit öntötte formákba, színekbe és bútorokba anélkül, hogy konkrét megrendelői kérések kötötték volna kezét. Talán e kötetlen munkametódusnak, a jó ízléssel párosult empátiának és az immár hat éve zajló lakásfelújítások rutinjának köszönhetően sikerült eltalálni a még láthatáron sem lévő bérlők elképzeléseit?

Teljes összkomfortosítás

Emellett kétségtelenül pozitívan hatott a munka sikerére az inspiratív környezet is: az Operaház mögötti díszkövezett utcák történelmi hangulata, a száztíz éves Lázár utcai ház miliője, a védett homlokzat és a hangulatos belső udvar.
Igazi kihívást jelentett tehát a százharminc négyzetméteres, cselédlakot is magában foglaló nagypolgári lakás felújítása. S bár az átépítéseket és társbérleteket túlélő pesti bérlakások minden esetben tartogattak "időzített bombát" a negyvenfős hazai kivitelezőcsapat számára, az erősen lelakott, zegzugos helyiségek átfogalmazása, az elhanyagolt nyílászárók és burkolatok szakszerű cseréje, valamint a teljes körű összkomfortosítás ezúttal sem tűnt új feladatnak.

Puritán természetesség

A végeredmény egy valódi stílustalálat, mely a francia vidék finom vonásait egy huszonegyedik századi modern élettérbe helyezi. Bútoraival a természetesség báját lopja a zajló nagyváros közepébe, színeivel a nyugalom szigetét teremti meg a lüktető cityben.
S mivel a lakás megálmodója tökéletesen tisztában van az adott stílus jegyeivel, a kifinomult francia lakáskultúra szimbolikájával, így a puritán természetesség és a látványos elegancia kényes egyensúlyát is megtalálta. Nem véletlenül nyúlt a legmeghatározóbb elemekhez: a fához, fémhez és agyaghoz, mint a földközeli népek által ősidők óta használt anyagokhoz, melyek itt a szép fabútorok, az egyedi kovácsoltvas ágyak és az antik cserépkályha testében kelnek életre.



Kedélyes könnyedség

A tipikusan "franciás" pasztellhatású palettához, melynek színei a púderes bézstől indulva a tompa palackzöldig, a vizes kékig merészkednek, ám sohasem harsányak. A több rétegben festett, antikolt bútorokhoz, melyek tónusaikkal mindig az adott miliőhöz illeszkednek, ám olykor szembetűnő kontrasztként emelkednek ki a háttérből. Aztán az anyagok valódi textúráját hordozó burkolatokhoz, mint a csaphornyos tölgyparketta és a natúr rostszőnyeg, melyek homogén alapot nyújtanak még a konyhában is. És az oly jellegzetes, nyomott mintás toile de You textíliákhoz - francia találmány - melyek virágmintái és életképmotívumai a csíkos párnák és a koptatott világos bútorok méltó kiegészítői. A lakás összes helyiségét áthatja a hagyományos francia enteriőrökre jellemző kedélyes könnyedség, melyben azonban minden bútordarab a célszerűséget és a kényelmet egyszerre hivatott szolgálni.