A víz- és Balatonimádó tulajdonosok már évek óta ismerték a nyaralót, ugyanis az egyik baráti család tulajdonaként épült föl mintegy húsz évvel ezelőtt. Vendégként gyakran megfordultak a házban, és mindannyiszor megállapították, hogy ez bizony gyönyörű helyen van – a páratlan panoráma újra és újra rabul ejtette őket. Mígnem a közelmúltban kiderült, hogy barátaik eladnák az ingatlant...
Nem sokat tétováztak, megvásárolták, mert nem csupán a hely tetszett nekik, hanem maga az épület is, kívül-belül. Pontosabban a funkciók eredeti elrendezése megfelelt az igényeiknek, hiszen az elmúlt évek alatt vendégként megtapasztalhatták, hogy ez jól működik. Azonban úgy vélték, hogy az építkezés idején divatos fehér-barna színpár és a rusztikus enteriőrök fölött eljárt az idő. Egyébként a saját otthonukban is a letisztult vonalvezetésű, ám mindenképpen barátságos és az ésszerűen luxus berendezkedést részesítik előnyben. Ehhez hasonlót szerettek volna megvalósítani nyaralásuk helyszínén, csak még oldottabban, ahogy az egy nyári lakhoz illik, amely egyébként eredetileg úgy épült, hogy télen is lakható legyen. Mert a Balaton látványa ilyenkor talán még lenyűgözőbb.
Elképzeléseik tervbe öntését Sándor Éva belsőépítészre bízták, akinek a munkáját jól ismerték, mivel már korábban is dolgozott a családnak, két ház belsőépítészetét, berendezését „celebrálta” a háziak legnagyobb megelégedésére.
– A háromszintes épület eredeti funkcióit többé-kevésbé megtartottuk – tájékoztat a belsőépítész. – A legalsó szint maradt a vendégek rezidenciája az elegáns előtérből nyíló, szeparált szobákkal és fürdőszobával. A földszinten a közösségi funkciók, az előtérrel egyben hagyott konyha-étkező, illetve a szinteltolásból adódóan a két lépcsőfokkal lejjebb lévő nappali. Mindehhez, mintegy a nappali folytatásaként, a terasz kapcsolódik. A legfelső szinten pedig, amely tetőtér jellegű, két hálószoba és a kényelmes méretű fürdőszoba osztozik.
– Milyen metamorfózison ment át a három szint, ha jelentősebb téralakítás, funkcióváltás nem történt?
– Amikor először megláttam az eredeti belső tereket, ismerve a család ízlését, rögtön tudtam, hogy itt „világosítani” kell – mondja Éva. – Az eredeti színű terméskő felületek, a barnára festett gerendák, faburkolatok, a vörösre égetett téglafelületek látványát nem ellensúlyozta az egyébként fehérre meszelt falfelület sem. Ráadásul a terasz és a nappali kapcsolata is korlátozott volt, így a lehetségesnél kevesebb természetes fény jutott a térbe. Egyszerűen sötét tónusú volt az enteriőr és a panorámát sem élvezhették maradéktalanul a belső terekből.
A háziak teljes egyetértésével minden szinten a hófehér szín mellett döntöttünk, hogy legyen „világosság”. Beleértve a terméskő és a téglafelületeket, valamint a faburkolatokat is. Az utóbbiak kissé lazúros fehér felületűek lettek, így mozgalmassá teszik a fehér egyhangúságát és némi patinát is kölcsönöznek az enteriőröknek. Vonnák János építész pedig a nappali előtti teraszt vette kezelésbe, részben megnagyobbította alapterületét, másrészt pedig a nagyvonalú nyílászáróval mintegy összekötötte a külsőt a belsővel, fénnyel árasztva el a földszintet és teljessé téve a lehetséges panorámát. Csak a földszint egységes terméskő burkolatát tartottuk meg eredeti árnyalatában.
– A konyha-étkező terét érdemes külön is górcső alá venni...
– A pinceboltozatszerű, téglából készült, íves mennyezet ódonságát akartam ellensúlyozni, amikor letisztult vonalvezetésű bútorokkal rendeztem be a konyhát és az étkezőt egyaránt. Mindössze a kényelmes fotelszékek íves vonalával emlékeztetünk finoman a mennyezet rajzolatára. Célszerűnek tűnt a tér hosszabb fala mellé hosszanti irányban rendezni a konyhabútort, a vele szemközti fal mellé pedig az étkezőt. Nem akartam a térérzetet azzal csökkenteni, hogy a spájzot teljesen szeparálom a konyha-étkezőtől, ezért a tér végéből leválasztott néhány négyzetméteren kapott helyet, amit szimmetrikus kialakítású, épített átjáróval csíptem le. A spájz funkciót az átjáró szemközti falán, annak szélességét átfogó, elegáns tálalószekrénnyel és a fölötte elhelyezett, különleges italtároló polccal palástoltam, amelyet funkcióval rendelkező dekorációnak is szántam egyúttal. Úgy vélem, hogy ezzel nem csupán a tér, hanem a ház hangulatát is sikerült megalapoznom, amelyet új tulajdonosai most már saját ízlésükhöz igazítva élvezhetnek.
Tihany télen-nyáron
