Fiatalok, művészek, különcök által kedvelt stílus ez, melyet eleve meghatároz a "hely szelleme", vagyis az ipari csarnokok szokásos térszervezése, anyaghasználata. Ezt öltözteti fel az otthonteremtő ember, az ott lakó szuverén egyénisége által - lakássá, otthonná változtatva a közületi teret.

A loftlakás sajátos téralkotásával, egyedi rendszerével minden esetben a szabadság és az exkluzivitás élményét adja. Nálunkfelé - úgy tűnik - kevesebb a loft kialakítására alkalmas, magánemberek által megvásárolható, egykori ipari épület, mint amennyi igény van a stílusra jellemző otthonokra. Ezek hiányában az építési tervek megalkotásakor, esetleg a gyárépületekhez csatlakozó új lakások tervezésekor igyekeznek a hasonló igényeket figyelembe venni és loftszerűen megtervezni, kialakítani a tereket.

Extrém eset - és igazán különleges tervezői kreativitásra vall - a képeinken látható otthon: Fónagy Dóra, a neves belsőépítész otthonának elrendezése és kialakítása. A lakás ugyanis egy klasszikus belvárosi bérház (bérpalotának szoktuk nevezni az ehhez hasonló elegáns, kovácsoltvas lépcsőházas, stukkós, terazzo burkolatos épületeket) valósít meg ipari, loftszerű feelinget. És teszi ezt sajátos és egyedi ötleteken keresztül - fittyet hányva az épület által determinált polgári miliőnek - és ugyanakkor mégis az által is inspirálva. Sőt, túl ezen rávilágít arra, hogy a századelő építészei, otthontervezői tágas terekben, nagy belmagasságban és valóban "emberi" méretekben gondolkodva bő évszázad múltán is használható, modernizálható és ami még fontos: korszerűen lakható értékeket hoztak létre.

A több mint 100 négyzetméteres területet az átláthatóság és átjárhatóság jellemzi. Az egymásba nyíló, "áramló" terek, melyek szükség esetén elkülöníthetők, de bármikor össze is nyithatók - ahogyan az aktuális használat megkívánja. A lakásnak - általában - Fónagy Dóra belsőépítész koncepciója szerint idomulnia kell a korszerű használati igényekhez. Túl ezen egy igazi otthon mindig egy életérzést sugall - a modern, kreatív ember hangulatvilágát tükrözi. Az egységesség érzetét - no meg a loft stílusvilágát - itt az egybefüggő, szürke, önterülő beton padlóburkolat alapozza meg, amely mind praktikusan, mind pedig esztétikai szempontból minden egyes helyiségben megfelel a funkciónak. Egyformán jól használható a nappaliban, étkezőben és a vizes helyiségekben - konyhában, fürdőszobában - is.

A felújítás során átalakították a teljes szerkezetet és ezzel együtt a gépészetet és kábelezést is. A belsőépítészeti kialakítás egyik legfőbb érdekessége és értéke a térszerkezet: a helyiségeket határoló falakat úgy tervezték meg, hogy azok a szükséges tároló funkciókat is ellássák. Így a bútorlapból épített extra vastag válaszfalak - ahogyan a belsőépítész nevezi: "okos falak" - könyvespolcként, szekrényként, cipőtárolóként működnek, és ugyanígy magukba rejtik a takarítószereket, a gépészeti elemeket is. Ugyanakkor e falak nagy része mozgatható, síneken gördülő, hogy alkalmanként a helyiségek összenyitását könnyen meg lehessen valósítani.

Extra belsőépítészeti ötlet és különleges látványosság a kis, üvegfalú átrium, amely a konyha és a közlekedők, valamint a lányszoba között van.
- Varázslatos látvány, amikor a lakás közepén hull a hó vagy esik az eső - mondja Dóra -, és itt, a betontenger közepén az ember szerves egységben élhet a természettel. A konyhából, a szobából maradéktalanul élvezhetjük az időjárás változásait, nyomon követhetjük az évszakok váltakozását... Az üvegfalak átengedik a felülről áramló természetes fényt, világossá teszik a konyhát és a közlekedőket, átlátást biztosítanak a lányszoba és a többi helyiség között, amely azonban rolók alkalmazásával bármikor megszüntethető.

A berendezés Dóra elmélete szerint a funkciókon túl az otthon egyediségét is szolgálja. Kedvencei a Cappellini bútorok, melyek - tárolók, székek, asztalkák képviseletében - jó néhány éve végigkísérik otthonaiban. De ugyanígy ragaszkodik a Living Divani kanapéihoz vagy Philippe Starck műanyag székeihez, melyek az étkezőnek vagy dolgozónak is megfelelő részt benépesítik. Túl ezen, az ember élete során lassanként felhalmoz olyan személyes tárgyakat, melyek részévé válnak a mindennapjainak - használati értéküktől függetlenül. Ezek dekorációként vagy funkcióval ellátva szervesen beépülnek az otthonába. Így kerülhet a nagypapa lovaglócsizmája vagy akár egy-egy kedvenc, használatban lévő cipő vagy egyéb kellék a nappaliba. Ugyanígy alkothatja a berendezés részét egy valamikor kiállítási installációként használt fém fürdőkád a hálósarokban... Ugyanakkor egy igazán személyre szabott, mai otthonban helye van például a modern művészeteket képviselő street-artnak - bútoron, falon - csakúgy, mint a még készülőfélben lévő polcok helyére felaggatott ruháknak vagy a konyhai polcokon elhelyezett, a költözés után még ki nem pakolt banános dobozoknak is.

A lakásunk mi vagyunk - egyéniségünket, élethelyzetünket tükrözi - , ez az a hely, ahol semmi sem állandó, és ahol akkor érezzük jól magunkat, ha aktuális életformánknak, pillanatnyi hangulatunknak megfelel.

Lakáskultúra 2010. július-augusztus