Sokszor találkoztam lakásfelújítási projektek során "tervező vagy belsőépítész szakember" által kigondolt és papírra vetett előzetes és végleges tervrajzokkal, amelyek színvonala és műszaki tartalma, illetve megvalósíthatósága, praktikussága, élhetősége finoman fogalmazva is egy napközis rajzzal volt egyenlő. Például tegyük a gázórát a félszobányi hálószobába, helyezzünk át óriási falakat, némely esetekben bontsunk főfalakat, hogy egy-két életből vett példát említsek?
Ez elsősorban szabálytalan, és véleményem szerint minden logikának is ellentmondó. Józan paraszti ésszel átgondolt, nem szakember által készített rajzok sok esetben messze-messze jobbak, és nem utolsó sorban meg is valósíthatóak.
A papír viszont, ugye mindent elbír, azonban ez azt feltételezi, hogy ugyanezt a pénztárcánk is elbírja majd az átalakítás során. Valóban minden megvalósítható, kérdés, hogy mennyi pénzből? Ha anyagi lehetőségeink korlátlanok vagy jobbak az átlagosnál, (tapasztalataim szerint ez a ritkábbik eset) akkor nyugodtan rugaszkodjunk el a megszokott sémáktól, felhasznált és beépítésre kerülő anyagoktól, kérjünk fel belsőépítészt, illetve építész szakembert a lakás megtervezésére.
Az sem elképzelhetetlen, hogy egy jó tervező pénzt spórolhat nekünk ötleteivel a felújítás során, még akkor is, ha a szakértelme plusz költséget jelent a munkálatok elején. Ha korlátozottabbak a lehetőségek, azt javasolnám, üljön össze a család vagy barátok és egy két alapszabályt betartva (Pl.: főfalat nem bontunk ki, ha nem muszáj, gázcsövet falban nem viszünk stb., stb.), illetve figyelembe véve a leendő helyiségek funkcióját, rajzolják le elképzeléseiket, amikről majd a kivitelezővel konzultálhatnak. Nagyon lényeges, hogy funkciókban gondolkodjunk, mivel legtöbbünk nem csak pénz, hanem hely szűkében is van!
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért!
